35. §.:  Röviden: az üres beszéd a meg nem értés, a felületesség és a konformizmus nyelvi struktúrája, amely elszigetel minket a lét valódi megértésétől. 36. §.:  Heidegger szerint a kíváncsiság a kíváncsi ember figyelmét a felszínen tartja, akadályozva a lét alapkérdéseivel való szembenézést. 37. §.:  Összességében ez azt mutatja be, hogyan sodródik a Dasein a felszínes nyüzsgésben, ahol… Read More »

28. §.:  Heidegger célja, hogy a Dasein mindennapi, világban való létét ne különálló részek (én + világ) összegeként, hanem egységes jelenségként vizsgálja. Heidegger visszatekint a korábbi fejezetekben nyert eredményekre, és a benne-lét jelenségének szisztematikusabb, fenomenológiai elemzését tűzi ki feladatul.  Főbb megállapítások: Összefoglalva: Heidegger lefekteti az alapokat a „benne-lét” fenomenológiai struktúrájának részletes vizsgálatához, biztosítva, hogy a Daseint „világban-való-léte” egységében értsük meg, amely… Read More »

25. §.: A kérdésfeltevés: ki a Dasein?  Heidegger azzal kezdi, hogy bár korábban megállapította, hogy a Dasein léte „mindenkor az enyém”, ez a meghatározás még túl elvont. A „ki” kérdésére a mindennapi tapasztalatban nem a „én”, mint szubjektum vagy lélek a válasz, hanem valaki más.  A „kicsoda” mint az „akárki” (Das Man)  Heidegger bevezeti a Das Man (akárki, azok) fogalmát,… Read More »

22. §.: Összességében Heidegger itt azt bizonyítja, hogy a térbeliség nem egy tőlünk független kiterjedés (mint Descartes-nál), hanem a világban-benne-létünk alapvető struktúrája, amely a mindennapi gondoskodásunkon keresztül épül fel. 23. §.:  Összefoglalva: Heidegger kimutatja, hogy a Dasein térbelisége a világhoz való gyakorlati viszonyunkban gyökerezik. Az ember először nem a térbeli kiterjedést észleli, hanem a környezetét használati értékei és a hozzáférhetőség (közelség/távoliság)… Read More »

19. §.: Heidegger azt vizsgálja, hogyan szűkítette le Descartes a „világ” fogalmát pusztán kiterjedt dologgá. Heidegger célja megmutatni, hogy ez a matematikai-fizikai megközelítés elfedi a világ valódi fenomenológiai karakterét.  Főbb pontok: Heidegger előkészíti elő a terepet saját világ-analíziséhez, amelyben a világ nem egy „tartály” vagy kiterjedt anyag, hanem egy jelentés-horizont, amelyben az eszközök és tevékenységek összefüggnek.  20. §.: Heidegger… Read More »

14. §.:  Összefoglalva: a világot nem fizikai objektumokként, hanem a Dasein értelmes, gyakorlati cselekvési és jelentéshálózatként (világiság) értelmezi, amely elválaszthatatlan a világban-való-léttől. 15. §.: Összegzés:Heidegger kimutatja, hogy a világhoz való elsődleges viszonyunk a praktikus használat. A körülöttünk lévő dolgok nem objektumok, hanem „eszközök”, amelyek létmódja a kézhezállóság. A dolog akkor „létezik” igazán, amikor használjuk; ha elromlik, akkor válik puszta, szemlélhető… Read More »

12. §.: A világban-benne-lét mint egységes fenomén  Heidegger szakít a hagyományos filozófiával, amely az embert elszigetelt szubjektumként kezeli, aki utólag kapcsolódik a külvilághoz. Ehelyett a világban-benne-létet egyetlen, oszthatatlan egységes fenoménként mutatja be. A Dasein lényege, hogy eleve a világban van, nem pedig egy „belső szférában” lakik, amelyből kitekint.  A „benne-lét” újraértelmezése  A „benne” kifejezés Heidegger szerint nem térbeli relációt jelent (mint a… Read More »

9. §.: Összegezve: a lét értelmének megértéséhez a saját, megélt, „mindenkor enyém” létezésünk struktúráit kell fenomenológiai módszerrel feltárnunk.  10. §.: Röviden: Heidegger szerint a filozófiának előbb tisztáznia kell az „ittlét” (Dasein) egzisztenciális struktúráit, mielőtt az empirikus tudományok (antropológia, pszichológia, biológia) érdemben vizsgálhatnák az „ember” mint létező sajátosságait. 11. §.: A „primitív” Dasein mint módszertani eszköz  Heidegger nem antropológiai… Read More »