Bulgáriában a nemzeti valuta de facto hiánya miatt szinte képtelenség magyar típusú ársapkát csinálni. Formailag van bolgár leva, de rögzített az árfolyam (1 euró = kb. 1,95 leva), de a rögzítés miatt nincs saját pénzpolitika, azaz pl. ideiglenesen se lehet pénzt nyomtatni valutafedezet nélkül. Így például az üzemanyag teljesen szabadáras most is. Az engem érintő ár: normál dízel… Read More »
A legújabb ballib félrevezetési módszer az árfolyam és az infláció direkt keverése. A nemzeti valuta árfolyamának csökkenése és az infláció azonban korántsem ugyanaz. Amíg egy gazdaság működik és van teljesértékű pénzneme, addig az árfolyam csökkenésének nincs közvetlen hatása az inflációra. Magyarországon van erős, teljesértékű pénznem: a magyar forint. Magyarországon az árak forintban vannak, az emberek forintban számolnak. Talán… Read More »
Erik S. Reinert norvég közgazdász írt egy érdekes könyvet 2007-ben, címe: Hogyan gazdagodtak meg a gazdag országok… s miért maradnak szegények a szegény országok? – ha jól tudom, magyarul nem lett kiadva, de az eredeti angol verzión kívül van még spanyol és orosz fordítása is (azt említem csak, ami nekem releváns, 5 nyelv van, amin képes vagyok olvasni:… Read More »
Érdekes olvasmány Mariana Mazzucato amerikai-olasz közgazdász The Value of Everything: Making and Taking in the Global Economy című műve. A széles közönségnek szánva, nem szükségesek közgazdasági előismeretek megértéséhez. Mivel azt hiszem, magyarul nem lett kiadva, néhány szót a könyvről. A könyv vázolja az alapvető eltérést a klasszikus és a neoklasszikus közgazdaságtan között. Az alapvető eltérés: az érték mint… Read More »
Németországban és Ausztriában az áruházak feloszlanak olcsó, diszkont típusúsakra és normál kategóriájúkra. Az Aldi, a Lidl, s a Penny pl. mind diszkont kategória. A Billa, a Kaufland meg pl. “normál”. Megjegyzem: de jó, hogy a magyarban ma már a “diszkont” szó csak melléknév. A 90-es évek elején még főnév volt, lásd “megyek a diszkontba”. Engem baromira idegesített. Az… Read More »
Az egyik ballib módszer az alkalmatlan számokkal való bűvészkedés. Van egy ábra, melyre rendszeresen hivatkoznak, íme ez: Ezek persze valós adatok, de önmagukban semmit se mondanak. Először a minimálbér nem sokat árul el az életszínvonalról. Másodszor: a vásárlóérték szerint nem korrigált béradat értelme kb. nulla. Harmadszor: a bruttó összegek nem értelmesek az életszínvonal céljából. Mi a vásárlóérték szerinti… Read More »
Egy dologban a ballibeknek igazuk van: a KSH által kiszámolt átlagbér nem alkalmas az átlag életszínvonal bemutatására. Ennek oka egyszerű: nem hamisított az adat, hanem egyszerűen statisztikailag alkalmatlan a célra. Célom most a 2020-as adatok alapján annak bemutatása, a világ 202 országában mi a valós átlagos életszínvonal. Ehhez három dolog szükséges: a medián bér nézése az átlagbér helyett,… Read More »
A “termelékenység” egy liberális varázszó. Létezik, de nincs valós tartalma. Egy példa: ha a tőkés szabadon garázdálkodhat, akkor a munkásának fizet 100 egységnyi pénzt, ha viszont megszorítjuk a szarvát, akkor 500-at. Tök ugyanazt csinálja mindkét esetben a munkás. Csak az utóbbiban ki lett harcolva a magasabb bér. Így magasabb lett a “termelékenysége”.