A múltkor felmerült ez a kérdés Macedónia/Makedónia kapcsán. Az ógörög írás -mely a főníciai íráson alapszik – még szinte teljesen fonetikus volt, „k” típusú hangból 3 volt, mindegyiknek külön betűje volt: (A mai görögben ezek közül csak a Κ ejtése maradt meg az eredeti, de erre most nem térek ki.) A latin írás a görögből jön, de etruszk… Read More »
Az ógörög Gleiwitz neve Epidamnosz volt. Persze átteles értelemben. De a lényeg ugyanaz: egy nagy háború hivatalos oka volt, pont ahogy a gleiwitzi rádióadó elleni állítólagos lengyel támadás volt megjelölve a II. világháború okaként, pedig a valódi okok mások voltak. Ugyanez a II. peloponneszoszi háború esete, mely az ógörög világ legjelentősebb háborúja volt i. e. 431-404 között. Epidamnosz… Read More »
A görög nemzeti öntudat hasonlít a magyarhoz abban, hogy bár a mai görögük elődei sokféle nép, ezek közül egyet választ ki – nyelvi alapon – a nemzeti önkép. Bár többféle elmélet van, a legelterjedtebb szerint a görögök az i. e. XVIII. században jelentek meg a mai Görögország kontinentális déli részén. Indoeurópai nép, pontos eredetük ismeretlen. A betelepülés két… Read More »
Görög kiejtési táblázat. Klasszikus, bibliai, s modern. Azok az esetek, ahol eltérés van a magyar hagyomány és a tényleges helyzet között: Posztklasszikus után itt a klasszikus és a koiné közti átmenetet értettem.
Az ógörög hangsúly szabályai. A szótag rövid, ha rövid magánhangzó van benne és nem végződik mássalhangzóra. Minden más szótag hosszú. Rövid szótag = 1 időegység (mora) . Hosszú szótag = 2 mora. Háromféle hangsúly van: éles – ´, tompa – `, éles-tompa (hajtott) – ˜ / ̑ . Hangsúlyozási egység: éles és tompa hangsúly esetében: ha a szótag utolsó:… Read More »
