Bolgár írásreformok

By | 2016-06-03

A cirill ábécé Bulgáriában lett megalkotva, 893-ban. A megalkotó: Kliment Ohridszki.

Аz eredeti ábécében 45 betű volt. Ez ebben a formában változatlan is maradt Bulgária török uralom alá kerüléséig.

cyr1

A török uralom alatt több spontán változás zajlott az ábécében, egyes betűk használata abbamaradt, s megjelentek új betűk is, s egyes betűk ejtése megváltozott. A Temesközbe vándorolt bolgárok teljesen el is hagyták a cirill ábécét, áttérve a szerb-horvát latin ábécére (ma is azt használják).

Azonban egységes szabály nem tudott kialakulni, hiszen nem volt ehhez meg az önálló államiság, ill. olyan szervezet, mely ki tudott volna alakítani egy mindenki által elfogadott egységes írást.

Ez csak 1869-ben történik meg, amikor még emigrációban (Romániában) megalakul a későbbi Bolgár Tudományos Akadémia elődje, melynek egyik első lépése volt a bolgár ábécé meghatározása.

Ki lettek hivatalosan dobva az ábécéből azok a betűk, melyek eleve csakis görög nevek átírására voltak használatosak (zöld színnel). Továbbá törölve lettek a nyelvben már régóta nem létező hangokat jelölő és az ugyanazok hangokat duplán jelölő betűk (piros színnel). Egy betű egyszerűsítve lett (kék szín), s egy új betű pedig hozzá lett adva az ábécéhoz (barna szín). Sajnos egy létező hangot jelölő betű is meg lett szűntetve (lila szín). Így az ábécé 32 betűs lett.

cyr2

Az ábécé etimológiai elven alapult, ennek keretében maradt meg az a szabály, hogy a mássalhangzóra végződő szavak végén kötelező maradt a Ъ vagy a Ь magánhangzó írása, annak ellenére, hogy a szóvégi Ъ és Ь betű nem volt kiejtendő. А Ь magánhangzó eredetileg lágy mássalhangó utáni Ъ hangot jelentett, a bolgárban azonban már a középkorban megszűnt ez a jelentése, akkortól egyszerűen Й hangot jelöl, szó végén pedig nem volt ejtve. A Ъ betű eredeti ejtése a bolgárban megmaradt mind a mai napig, de már a középkorban nem volt ejtve a szavak végén.

1899-ben a bolgár közoktatási miniszter írásreformot hajt végre. Ennek lényege teljesen indokolatlan: egy önálló hangot nem jelölő betű visszakerül az ábécébe (zöld színnel) és egy létező hangot jelölő betű pedig megszűnik (piros színnel). Ez utóbbi lépés miatt a bolgár írás máig logikátlan a névelők és az igeragok esetében: akkortól érvényes az a szabály, hogy a rövid névelőkben és az igeragokban szereplő Й+Ъ hang Я betűvel írandó, így az írás alapján nem tudható, hogy a Я mikor jelöli eredeti hangértékét és mikor Й+Ъ hangot. (Iskolázatlan bolgárok egyik jellemzője, hogy keverik a kettőt, ez kb. olyasmi, mint a magyarban a j/ly keverése, csak a különbség az, hogy míg a magyarban ez természetes nyelvfejlődés eredménye, addig a bolgárban ez egy átgondolatlan írásreform miatt van így.)

A posztkommunista Bulgáriában a kommunista írásreformot volt szokás szidni, pedig a valóságban az 1899-es reform sokkal abszurdabb volt.

cyr3

1921-ben a baloldali kormányzat ismét írásreformot fogad el: törölnek 3 betűt. Ezzel a szóvégi, nem ejtett Ъ és Ь betű használata is megszűnik – ugyanez történik egyébként az 1918-as orosz írásreform esetében is. Hozzá kell tenni, hogy – ellentétben a bolgárral – az oroszban a kora középkor óta nem létezik az Ъ és Ь magánhangzóként.

1923-ben a baloldali kormányzat elleni puccs után visszaállításra kerül az 1899-es szabályzat.

A kommunista hatalom 1945-ben csinálja az utolsó írásreformot, ez a máig hatályos norma.

A reform részben indokoltnak mondható: az 1921-es reformmal azonos módon a szóvégi, nem ejtett Ъ és Ь betű használata megszűnik. Más részről viszont  a reform folytatja az 1899-es írásreform abszurditását, most már a rövid névelőkben és az igeragokban szereplő Ъ hang is А betűvel írandó, így az írás alapján nem tudható most már az sem, hogy a А mikor jelöli eredeti hangértékét és mikor Ъ hangot. Megszűnik 2 betű (piros színnel), ezzel a betűk száma 30 lesz. Ezek közül a Ѣ betű megszűnése pedig – bár ez nem jelöl önálló hangot a legtöbb bolgár nyelvjárásban – megszűnteti az egyes bolgár nyelvjárésok írásbeli egységét. A Ѣ ejtése eredetileg erősen nyitott “e” hang – mint az angol “man” szóban -, de ez az ejtés csak egyes déli bolgár nyelvjárosokban maradt meg, a keleti nyelvjárásokban “Я” lett, míg a nyugatiakban “Е”. Az 1945-es reform bonyolult szabályokat eszelt ki, hogy a Ѣ mikor írandó Е és mikor Я alakban, azaz semmiféle egyszerűsődés nem következett ebből.

cyr4

A mai bolgár helyesírás tehát alapvetően szóelemző alapú, a következő sajátosságokkal:

  • egy betű “felesleges”, nem jelöl önálló hangot, hanem két hang kapcsolatát jelöli a Щ betű valójában teljesen ugyanaz, mint a ШТ,
  • két bolgár hangnak, a “ДЗ” és a “ДЖ” hangoknak nincs saját betűjük, a “ДЗ” hangnak eredetileg volt, 1869-ban szűnt meg, míg a ДЖ-nek sosem volt,
  • az А és a Я betű bizonyos esetekben A/Я, bizonyos esetekben viszont Ъ/ЙЪ jelentésű,
  • olyan szavakban, ahol az Е és a Я váltakozik egymással, a helyesírás az irodalmi normán alapszik, melyet gyakorlatilag senki sem beszél, mivel a bolgár irodalmi norma egyik nyelvjáráson sem alapszik, hanem egyfajta nyelvjárásfeletti keverék.

Érdekes megnézni, hogy mi  a helyzet a macedón nyelvvel. A macedón irodalmi nyelv 1945-ben került létrehozásra a bolgár nyelv délnyugati nyelvjárásai alapján. A macedón ábécé eltérései az 1869-es bolgár íráshoz képest, íme:

maccyr

Lényege:

  • visszahozza az S betűt (sárga),
  • a ДЖ hang jelölésére átveszi a szerb ábécéből a Џ betűt (zöld),
  • az Й betű helyére – szerb hatásra – a J betűt teszi (zöld),
  • töröl 7 betűt (lila), bár ezek közül a Ъ törlése indokolatlannak tekinthető,
  • behoz két betűt szerb hatásra (zöld),
  • létrehoz két teljesen egyedi betűt (kék).
  • ZorróAszter

    “1899-ben a bolgár közoktatási miniszter írásreformot hajt végre. Ennek lényege teljesen indokolatlan”

    Valaminek csak kellett lennie.

    Nekem valami olyasmi jut például eszembe, hogy esetleg ezzel akarták erőltetni a nyelvjárások közeledését és egy elképzelt új irodalmi bolgár kialakulását.

    Példul.

  • Pingback: Ismét cirill - BircaHang()