A nyelvészet általánosan elfogadott elmélete szerint a világon 4 helyen jelent meg az írás tartósan: Ezek közül 2 ma nem létezik. A közép-amerikai és a mezopotámiai írást ma egyetlen nyelv se használja. Ma minden írással rendelkező nyelv 99+ %-a az egyiptomi íráson alapszik, kevesebb mint 1 % meg a kínaian (a nyelvek számát tekintve persze, hiszen a kínai… Read More »
A világ beszélt nyelveinek megoszlása írásrendszer szempontjából a következő: Egyébként szinte minden mai írás vagy az egyiptomi vagy a kínai írás utóda. Mai tudásunk szerint az írás 4 helyen fejlődött ki: Egyiptom, Kína, Mexikó, Mezopotámia, de az utóbbi kettő kihalt. Az egyik nehézségi szempont nyilván az írásjelek száma: Ilyen normál ábécéből jelenleg 6 darab van használatban a világon.… Read More »
Amikor egy nyelv nem a latin ábécét használja, gond mindig a latin betűk ejtése az adott nyelven. Pedig ez elkerülhetetlen, hiszen a latin a nemzetközi ábécé. Ha a nyelv eleve latinbetűs, nincs gond: egyszerűen az adott nyelven ejtik ki a latin betűket. Lásd, Magyarországon ez a szokás a legtöbb esetben: az ejtés olyan, mintha magyarul lenne, függetlenül, hogy… Read More »
Ma van Bulgáriában az írásbeliség napja. A hagyomány szerint Cirill és Metód napja május 11., ez azonban átszámolva az új naptárra május 24. A legviccesebb dolog persze az, hogy a cirill ábécé nem Cirill és Metód találmánya. Ők egy másik ábécét találtak ki, a glagolita ábécét, de az nem terjedt el soha. Viszont a balkáni szlávok mindenképpen saját… Read More »
A kétféle betű európai találmány – kétféle alatt azt értve, vannak nagybetűs és kisbetűs alakok. Eredetileg semmi ilyesmi nem létezett. Az emberi nyelvek esetében 4 fő írástípus létezik: morfémajelölő írás, azaz az írás valamiféle alapfogalmakat jelöl, a kapcsolat a kiejtéssel nem áll kötelező kapcsolatban, ilyen volt jellemzően az óegyiptomi írás, ilyen a mai kínai írás, szótagírás, azaz az… Read More »
Az ókorban, amikor csakis kézírás létezett, minden írás attól függött, mi az írás anyaga. Mezopotámiában anyagtáblákat használtak, így vésni kellett, ezért az írásjelek különböző vonalak. Egyiptomban meg papíruszra írtak, így ott bonyolultabb alakzatok is lehetségesek voltak. A modern korban, amióta nem kézzel, hanem valamilyen géppel írunk, immár az adott gép technikai korlátai adják a fő kereteket. Aki van… Read More »
Bármelyik betűírásos nyelv örök dilemmája: milyen legyen a helyesírás, tükrözze a mindenkori ejtést vagy álljon inkább a folytonosság mellett. Mindkettő mellett van érv és ellenérv is. A kettő egyszerre ugyanis nem működik. A mindenkori ejtés tükrözése ugyanis folyamatos változást jelent a helyesírásban, hiszen amint egy adott hang megváltozik, az írást is meg kell változtatni. Ha viszont az írás… Read More »
Az írásmód mélysége azt jelenti: mennyire szoros a kapcsolat egy nyelv beszélt és írott alakja között. Ha a kapcsolat kisfokú, az azt jelenti, az írás és a beszéd között a kapcsolatos semmilyen vagy felületes, ill. a kapcsolat nem egyértelmű. Az írás nem jelzi a kiejtést, vagy csak nagyon részlegesen jelzi. Ide tartozik: minden logografikus típusú írás, hiszen ennek… Read More »
