Hepinomisz

By | 2018-04-25

A Törvények című mű folytatása. A kérdés: mit kell megtanulni ahhoz, hogy az ember bölcs legyen?

Kevesek képesek elérni a boldogságot életük során, de sokan reménykedhetnek abban hogy elérik ezt a túlvilágon. Nem szükséges semmilyen bonyolult módszer ehhez, csak sok fáradságos munka: a lélek megsejti, hogy a tudományokban van bölcsesség, de képtelen meghatározni hol és hogyan rejlik ez bennük.

Vannak tudományok és művészetek, melyek szükségesek az élethez, továbbá mindenképpen hasznosak, de mégse számít bölcsnek az ma, aki otthonos bennük.

Úgyszintén nem nevezzük bölcseknek azokat az embereket, akik akár természetes képesség, akár más ok miatt képesek gyorsan tanulni, gondolkodni. Ezt inkább képességnek, adottságnak mondjuk, nem bölcsességnek.

Nézzük ki hogyan lesz az állam igazságos és tisztességes vezetője először, amihez nyilvánvalóan bölcsesség szükséges.

Mi az, ami nélkül az ember értetlen lény lenne? Ez a számok tudása, azaz a matematika.

Ez a tudás számtalan dologban jelen van, mégse mondható el, hogy mindenki értené a számok erényességét és lényegét.

De vajon a matematika tudása a bölcsesség? Ehhez meg kell vizsgálni az istenek eredetét, hogy megérthessük a bölcsesség csúcsát, mert a matematika eredete isteni.

Vizsgáljuk meg az élőlényeket alkató elemeket, ezek: a tűz, a víz, a levegő, a föld, s az éter.

Ez után felsorolásra kerülnek a különböző típusú élőlények, melyek alapja egy bizonyos elem az 5 közül. Platón szerint az égitestek is élőlények, alapjuk a tűz, s ők a legboldogabb lények, lényegük isteni, s vagy halhatatlanok vagy rendkívül hosszú életűek. Az égitesteket az emberek életteleneknek hiszik, mivel azok mindig ugyanúgy mozognak, pedig az ellenkezője az igaz: a szabályos mozgás az értelem jele. Az égitestek kicsinek látszanak, de a valóságban óriásiak, csak messze vannak, mindegyikük lélekkel rendelkezik, hiszen szabályosság nem lehetséges az azt vezérlő lélek nélkül. Az égitestek vagy istenek, vagy inkább azok képmásai.

Istenekből 3 verzió van: az általunk ismert istenek (lásd az ógörög istenek) az első istenekből erednek (melyek valószínűleg azonosak az égitestekkel, ill. a mögöttük állókkal), vannak a levegőből épült démonok, s legfelül az éteri démonok, melyek láthatatlanok, érzékelhetetlenek az ember számára.

Továbbá az éget 8 erő irányítja. a Nap, a Hold, a csillagok, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, s a Szaturnusz. Mozgásuk tanulmányozása alapfeltétel a boldogsághoz.

Görögország elhelyezkedése kiváló, mert pont a nyár és a tél között van, ez segíti az erényességet, viszont a görögök külföldről tanulták meg az égitesteket, azokat könnyebben vették észre ugyanis a melegebb éghajlaton élő népek. (Ez érdekes megfigyelés, s történelmi tény: a görögök csillagászati tudásának alapja valóban Perzsia és Egyiptom.) Viszont a görögök képesek az idegen tudást is javítani, így az égitestek tisztelete is jobb a görögöknél.

Az istenek nem sajnálják tőlünk a tudást, ezért is tanítottak meg minket a matematikára. Az emberek korábban nem értették, hogy az égitesteket is lélek vezérli, ma már azonban tudjuk ezt. Minden jó dolgok mögött jó okok vannak, s ezek mindig győznek a rossz felett, az igazság mindig bosszút áll a gonoszság felett.

Erénytelenségünk fő oka is ez: helytelen módon tiszteljük az isteneket. A helyes tisztelethez szükséges a csillagászat tudománya.

Meg kell tanulnunk gyerekkortól az égitestek mozgását, ehhez elengedhetetlen a matematika. Az első fok az egyszerű számtan, maguk a számok és azok kapcsolata. A második fok a síkszögű geometria. ide tartozik a négyzetezés is, a harmadik a térszögű geometria (sztereometria), ahová a köbszámok és gyökök is tartoznak.

A matematikai tudás mögöttes oka az égitest-istenségek tudása. Aki mindezt megérti, az látni fogja az í: minden mögött ott van egyetlen dolog.

Aki mindezt elérte, az a legboldogabb, s halála után is ez lesz a sorsa örökre. Ezt azonban kevesek képesek elérni, mert ehhez mindenben erényesnek kell lenni.

Csak az alkalmas az állam vezetésére, aki mindezt elérte.