Az információ ára

By | 2025-03-08
Megosztás:

Kamaszkori álmom volt az Encyclopedia Britannica megvétele.

Persze teljesen reménytelen vágy volt, a 80-as évek elején ez egy nagyformátumú 32-kötetes kiadvány volt, összára kb. 1200 dollár, ez mai vásárlóértéken kb. 3200 dollár. Az összeg sokszorosan felülmúlta minden elképzelhető lehetőségemet.

Szóval csak a könyvtárban nézegettem, a Széchenyi Könyvtárban megvolt a lexikonrészlegen. Összesen egy embert ismertem, akinek volt belőle saját példánya: apám haverja, volt kollégája volt az, akivel a 70-es években még együtt dolgoztak Peruban, de ő aztán úgy döntött, nem Magyarországra megy haza kiküldetése végeztével, hanem Kanadába, ahol meg is kapta a politikai menedékjogot, akkoriban mindenkinek megadták, aki kommunista országból jött, nem kellett hozzá semmilyen tényleges üldöztetést igazolni.

A Kádár-kor mérsékeltséget jelzi, simán kapcsolatban maradt apám az illetővel, ezért már nem járt büntetés. Egyszer voltunk is nála vendégségben Kanadában 3 napra, Toronto agglomerációjában lakott, s a lakásában ott állt a polcon az egész Britannica sorozat. S sok más ínyencség is, ami akkor lázba hozott.

Arra nem számítottam, hogy hamarosan filléres termék lesz az enciklopédiából, s csak annak nem lesz meg, aki nem akarja.

A lényeg: a 2010-es kiadás az utolsó, azóta nincs könyvalakú Britannica, csak digitális verzió. Ekkorra lett olyan fejlett a számítógépes technika, hogy már nem gond a szükséges tárhely – 10-11 GB az egész jó minőségű szkennelt verzióban.

Jelenleg az ára 30 (harminc) dollár, de fent fen a neten számtalan helyen ingyenesen is. Ma a kiadó cég az előfizetésekből él meg: évi 70 dollárért havonta frissül a tartalom az előfizetők számára.

Én nem használom, ma már vannak jobb források is, csak érzelmi okokból töltöttem le:

Az internetnek köszönhetően ma sok más dolog is, ami korábban sokszor még könyvtárakban se volt könnyedén elérhető.

A jelenleg már 500+ kötetes Loeb sorozat hasonló, de a teljes korai keresztény irodalom is. Nem-digitális formában használni szinte képtelenség.

Szóval az információ mennyisége hatalmas lett és a hozzáférés lehetősége drasztikusan és sokszorosan könnyebb lett.

Ehhez képest sajátos párhuzamos jelenség az elhülyülés. Valami érdekes jelenség: minél könnyebb informálódni és tanulni, annál kevesebb ember akar informálódni és tanulni.

Most amikor pl. egy kamasz bármit le tudna tölteni tanulási céllal, minden elképzelhető területen, mégse ezt teszi, hanem pl. zacskót húzva a fejére üvölt és ezt levideózza.