A saját példámon. Pont 30 éve van saját számítógépem, mármint ha csak a pc-t tekintjük annak, mert nem-pc gépem korábban is volt. A pc előtti korban több tábor volt: Commodore, Amiga, Atari, Spectrum, Apple II.
Magyarországon a Commodore és a Spectrum volt a legelterjedtebb, míg érdekes módon Bulgáriában az Apple II. Annyira, hogy Bulgáriában még gyártották is az Apple II klónját, a Pravec nevű gépet – Todor Zsivkov Pravecben – ez egy Szófia környéki volt falu, ma már város – született, innen a gép neve. A kései bolgár kommunizmusban Zsivkov mániája a számítástechnika volt, így hatalmas számokban ment az informatikai képzés is.
Én a Spectrum tábor tagja voltam egyébként.
De a pc az egy más világ.
A 90-es években még a macintoshok sokkal fejlettebb voltak a pc-knél, voltak is jócskán viccek, ezeket elsősorban mac-felhasználók találták ki a pc-seken röhögve. Pl.:
- Mi az, felszállásra készülő repülőgép hangja a szobában?
- Semmi különös, bekapcsoltak egy pc-t.
Meg a Windows/Linux előtti korról is voltak viccek, mondjuk:
- A macen egy ikont behúzok egy másik ikonhoz, hogyan kell ugyanazt megcsinálni egy pc-n?
- Egyszerű. Csak a villodzó sötét képernyőn beírok egy 8 szóból álló parancsot, s már kész is.
Persze fordítva is voltak viccek, pl.:
- Hogyan kell kicserélni egy kiégett Macintosh-villanykörtét?
- Sajnos ez nem lehetséges, új csillárt kell venned.
Szóval úgy kezdődött, hogy minden baromi drága volt, de a memória végképp, mind a tárhely, mind az operatív memória. Az első pc-ket eleve merevlemez nélkül árulták.
Az enyémen 120 MB merevlemez volt, s mindenki hüledezett 1992-ben „Atya Isten, mekkora!”, s volt 4 MB RAM-om, ami szintén hatalmasnak számított, az átlag 2 MB volt, de sokan csak 640 KB-os géppel voltak.
Lassan mentem felfelé, az első pentiumos gépem 1996-ban lett. S az első Intel Core gépem meg 2010-ben lett.
Alapvetően mindig igyekeztem kb. a mésodik-harmadik szinten lenne a csúcshoz képest.
Ebben a hónapban csináltam a legutóbbi fejlesztést. Átálltam a 7. generációs Intel Core-ra. S – alig merem leírni – 64 GB RAM-ot telepítettem, ez kb. 16 ezerszer több RAM, mint az első gépemen 30 éve. Nagyon viccesen hangzik.
S megléptem a nagy lépést, vettem egy 1 TB-s ssd-t. Azt mondták, ez hatalmas gyorsulást eredményez.
Miért is? Kezdett idegesíteni, hogy a PhotoShop indulása 2 perc, aztán meg minden kattintás 10 másodperc. Még a LightRoom is erősen akadozott.
Alapvetően a gépemet íráson kívül kép-és videószerkesztésre használom.
Most árulom a régi alkatrészeimet, teljesen jó minden. Ha az ember csak netezni és írni akarna, minden szuper lenne.
Ami a legfurcsább számomra: a mostani alapkonfigurációkban nincs cd/dvd. Annyira elterjedtek az usb-memóriaegységek, hogy opcionális lett a dvd. Engem persze személyesen nem zavar, van külső dvd-íróm/olvasóm. De mégis valahogy sajátos hír ez.
Kiderült mindeközben: ma nem is olyan egyszerű egy gépet szűz állapotból működésbe hozni.
20-30 éve ez még baromi egyszerű volt. Kicsik voltak a különbségek. Nem volt hol tévedni.
Most órákat szenvedtem. Mind hardver, mint szoftver szinten. Ugyanis nagy upgrade esetében szeretek mindent nulláról kezdeni. Összesen nettó 10 órába telt az egész. S ha nem lenne valamilyen ismeretem a témában, nem tudtam volna megoldani.
Szoftver szinten a tudásom a 10-szerese a hardveres tudásomnak. Én vagyok az amerikai vonatkozó vicc élő példája, hogy:
- Hány programozó kell egy kiégett villanykörte kicseréléséhez?
- Egy se. Ez hardver probléma.
Szóval azon például harsányan röhögött volna egy hardveres szakember, hogy bedugom a hdmi-kábelt az alaplapra, majd hosszasan gondolkodom miért nem ad jelet. (Megoldás: a videókártya hdmi-kimenetébe kell dugni, nem az alaplap hdmi-kimenetébe.)
De most örülök, mint majom a farkának: a Windows most kb. 1 perc alatt teljesen feláll kikapcsolt állapotból, korábban 7-8 perc volt.
A legkomikusabb az volt, hogy olyan biztonsági intézkedéseket csináltam tavaly több támadási próbálkozás után a bérelt szerveremen – bircahang.org -, hogy sikerült most kizárnom saját magamat is: nem engedett ugyanis a szerver belépni, mert idegen támadásként értékelte a rendszer az ismeretlen új gépről való belépési kísérletet.
Még jó, hogy csináltam egy kiskaput. A telefonszámomra küldött kóddal ki lehet kapcsolni a védelmet. Kikapcsoltam ideiglenesen, megcsináltam a módosításokat, majd visszakapcsoltam.
Szóval aki meg akar hekkelni, annak először el kell lopnia a telefonomat vagy valahogy hozzá kell férnie a telefonszámomra küldött üzenetekhez.
