Bolgár választás

By | 2022-10-03

Mivel Bulgáriában se jelent semmit a szó eredeti értelemben a baloldaliság és jobboldaliság, a legegyszerűbb úgy érzékeltetni a bolgár politikát, hogy elhelyezzük az euroatlantizmus szerinti tengelyen.

Az egyértelműen euroatlantista erő a Demokratikus Bulgária nevű koalíció és a PP nevű párt (a PP a “Folytatjuk a változást” mondat bolgár rövidítése):

  • a Demokratikus Bulgária a 90-es évekbeli bolgár antikommunisták maradványa, sokáig aztán parlamenten kívüli erő, majd lassan felépítették magukat újra, egyértelműen kötődnek a nagy amerikai pénzosztó alapokhoz, köztük a Soros Alapítványhoz,
  • a PP tavaly alapított új párt, talán azt lehetne mondani róla, hogy a Demokratikus Bulgária emberarcú verziója, tele van fiatalokkal és hazatért bolgár emigránsokkal, az irány ugyanaz, de azt kevésbé dogmatikusan és sokkal lazábban adják elő.

Magyar párhuzam nehezen található. Talán mint a 90-es évek elején az SZDSZ és a Fidesz, amikor a Fidesz még nem kezdett kifarolni a ballib táborból.

Arról is szó volt, hogy együtt indulnak, de a szakértők kiszámolták, ez csak csökkentené a szavazatszámot.

Bulgáriában még ezek az erők se vállalják be egyébként a nyugati progresszívista értékrendet. Az ortodox kereszténység hatása miatt ez nagyon tabu téma, azaz pl. senki se beszél nyíltan homokos jogokról, genderizmusről, ateizmusról. (A bolgárban a “gender” szó elterjedt pár éve, kissé megváltozott értelemben, sértés jelentéssel, kb. magyarra a “köcsög” szóval fordítható, lásd “hé, te gender”.)

Szóval az identitárius progresszív tematika egyszerűen nem téma, mert hivatalosan mindenki elutasítja. S ha valakit megvádol az ellenfele, hogy e téma híve, az azonnal igyekszik tiltakozni, kijelentve, ő keresztény ember és a hagyományos családokat támogatja. Még azok a politikusok is, akik közismertek homokosok.

Szóval ezek az egyértelműen euroatlantista erők se beszélnek ilyesmikről, ők csak a “nyugat része vagyunk” szöveget nyomják (ami egyébként nem igaz, Bulgária még annyira se volt soha nyugati, mint Magyarország, pedig Magyarország is csak nagyon tág összefüggésben volt az), meg utalgatnak arra, hogy a nyugat a nyertes erő, jólétet ad, szóval már csak haszonelvűségi alapon is a lehető legjobb megoldás nyugatosnak lenni.

A tengely másik vége az Újjászületés Párt, mely egyértelműen anti-euroatlantista. A NATO-tagságot ellenzi határozottan, az EU-tagságot félig-meddig.

Az összes többi párt a két véglet között van.

A volt miniszterelnök Bojko Boriszov pártja, a GERB egyértelműen az euroatlantista állásponthoz van közelebb, talán olyan, mint a Fidesz volt 2010 előtt. Az Európai Néppárt egyértelműen a GERB mellett kampányolt.

Viszont együttműködés egyrészről a Demokratikus Bulgária nevű koalíció és a PP, másrészről a GERB között nem lehetséges. Ennek oka, hogy a Demokratikus Bulgária nevű koalíció és a PP egész léte Boriszov elutasításán alapszik, sőt a PP-t eleve arra alapították, hogy megdöntse a GERB-kormányt.

Nyugatról egyébként komoly nyomás van, hogy legyen ilyen hármas koalíció, különösen most az ukrajnai háború miatt. A PP még azt is felvetette, egy Boriszov nélküli GERB esetleg partner lehetne, csak hát GERB Boriszov nélkül olyan, mint Fidesz Orbán nélkül, képtelen ötlet.

A bolgár szocialisták – meglepő módon magyar szemmel – még egy kicsit távolabb vannak az euroatlantizmustól, bár hivatalosan kiállnak mellette. De számtalan konkrét kérdésben nagyon kilógnak az Európai Szocialista Pártból, egyértelműen homofób álláspontot visznek, nem állnak ki Ukrajna mellett, s ellenzik a szekularizmust, plusz jó adag nacionalizmus van bennük.

Eddig ők voltak a Demokratikus Bulgária nevű koalíció és a PP koalíciós partnere, de ez is erősen kényszerszagú volt. Nyugaton a bolgár szocik oroszpárti hírben állnak, s a legjobban azt szeretnék, ha nem kapnának kormányzati szerepet. Mindenesetre a Demokratikus Bulgária és a PP számára egyértelműen a BSZP a kisebb rossz a GERB-hez képest.

S persze van egy tengelyen kívüli erő, a török-muszlim párt. Mely bárkivel koalíciót köтne, de vele senki se akar: aki eddig megtette, az vesztett ugyanis. Egyrészt nagyon korrupt párt hírében állnak, másrészt ez mégis egy “idegen” párt bolgár szemmel. Egyébként formailag a török-muszlim párt liberális, de ennek sok valós jelentése nincs. Néha elképzelem, amint a török-muszlim párt EP-képviselői elmennek valamelyik színtörök faluba valahol Kardzsali vagy Razgrad mellett és elmagyarázzák a helyi fejkendős muszlim néniknek, hogy 72 gender van és házasodjanak az azonos neműek, hülyeség az iszlám, kínzás a kisfiúk körülmetélése, s egyébént meg mindenki azonnal dobja el a kendőjét. Valószínűleg a kövekkel megdobálás lenne a legenyhébb reakció.

Az előzetes eredmények szerint nyert a GERB, 25 % az eredménye (a bolgár választási rendszer majdnem teljesen arányos, azaz ez kicsivel nagyobb mandátumarányt jelent,, nagyjából 26-27 % körül).

Második a PP, 19 %. Harmadik a török-muszlim párt, 15 %. Negyedik az Újjászületés 10 %-kal. Ötödik a BSZP 9 %-kal. Hatodik a Demokratikus Bulgária 7 %-kal.

További 2 pártnak azt jósolták a közvéleménykutatások, hogy talán elérik a 4 %-os küszöböt, talán nem. Mindkettő közelebb áll az anti-euroatlantizmushoz, mint a pro-euroatlantizmushoz. Az egyik – ITN – a kettővel ezelőtti választásokat még megnyerte! Ez mutatja a bolgár pártrendszer hihetetlen dinamikusságát, a semmivel létrejött pártok simán nyerni tudnak, majd meg simán elsüllyednek.

Az előzetes eredmények szerint az ITN nem jut be, kicsivel 4 % alatt marad, míg a másik párt, a Bolgár Felemelkedés nevű új párt meg éppen 4 % felett van, azaz bejut. A Bolgár Felemelkedést a volt hadügyminiszter alapította, aki azért mondott le tavasszal, mert nem értett egyet a kormány túl ukránpárti irányával. Ez is sajátos bolgár valami: az oroszpárti NATO-tábornok jelenség.

Az eredményekből látszik: hamarosan megint választás lesz, képtelenség így stabil kormányr alakítani.

Pontosítás: éjszaka – hacsak nem nagyon kötelező mást tenni – a kedvenc hobbim az alvás, szóval a cikket lezártam a hivatalos eredmények bejövetele előtt. A külföldi szavazás eredményei még hozhatnak apró változást, elsősorban kicsit növelni szokták a török-muszlim szavazatok számát, mert a külföldön élő aktív szavazók átlag kétharmada rájuk szavaz.

kevés ember szavaz, amikor én voltam 13 óra körül, alig 9 % volt az arány (a szavazóhelyiségben tilos fényképezni, ez a szavazóhelyiségekhez vezető folyosó)