Cölibátus

By | 2022-11-19

A legnépszerűbb tudatlan liberális érv a cölibátusra: az Egyház kapzsi, s ha nincs gyerek, akkor a pap vagyona az Egyházra száll.

Na most, ez 2 okból is baromság:

  • egyrészt a pap által kezelt egyházi vagyon az Egyházé, nem az övé, azaz azt nem örökli senki, mint ahogy a villamost se örökli a villamamosvezető gyereke,
  • másrészt a pap személyes vagyona nem száll az Egyházra, ezt igenis öröklik az örökösei, örökösök pedig nem csak a meghalt személy gyerekei lehetnek.

A cölibátus egyetlen oka: a papnak ne legyenek családi problémái, élhessenek teljesen a hivatásának.

A dolog negatív oldala persze az, hogy nagyon kevés ember képes teljesen a hivatásának élni, s szinte mindenki akar családot.

A korai Egyházban kialakult: legyen kétféle pap, “fehér” és “fekete”, az előbbi a világi pap, aki házas, családos ember, az utóbbi meg a világtól elvonult, cölibátusban élő ember.

A katolicizmus a XI. században megszüntette a “fehér” papságot, azóta náluk általánosan kötelező a cölibátus. Viszont ez a katolicizmusban is csak a latin rítusra igaz, a többire nem (jelenleg a katolicizmus 95 %-a latin rítusú).

Az ortodoxia megmaradt az eredeti megoldásnál: “fehér” és “fekete” papság.

Az ortodoxiában szinte kötelező elvárás. hogy a pap válasszon, s ha nem akar családot, akkor ne akarjon világi pap lenni. Történelmileg ennek az az oka, hogy a pap felesége hagyományosan egyházközségi gondnok, házvezető szerepet lát el, amiért nem kap fizetést, a férje tartja el őt.

Jelenleg az ortodoxiában szinte csak idős világi papoknál fordul elő, hogy nincs feleségük: mert az meghalt.

Persze lehet érvelni a cölibátus mellett és ellen is.

Ami biztos: teljesen abszurd, hogy valaki egy szervezet tagja lesz, majd utólag elkezd küzdeni a vállalt követelmények ellen.