Aki valamilyen eszme őszinte híve, az két módon viszonyulhat:
- az én eszmém „zárt”, s ez így van jól, mert eszmém teljesen helyes,
- az én eszmém „nyitott”, hiszen képes befogadni mindenből azt ami abban helyes.
Egy valamit nem lehet mondani:
- eszmém „nyitott”, hiszen képes befogadni mást.
– ez ugyanis annak bevallása, hogy eszmém helytelen.