Hobbiállat iparág

By | 2024-04-07
Megosztás:

Ez az iparág az egyik jele a világ hatalmas egyenlőtlenségének.

Az extrém része kifejezetten kegyetlen: magas halálozási aránnyal szállítanak a harmadik világból állatokat gazdag országokba, de olyan haszonnal, hogy a kereskedőnek így is megéri.

Jóval humánusabb a hosszú szállítást bíró állatok esete. Alapvetően halak, kisméretű hüllők, s társaik.

Egyébként az egész kicsit olyan, mint a néger rabszolgakereskedelem: kegyetlen a kezdete, kegyetlen a közepe, de a vége kellemes. Lásd, ma az elfogást és szállítást túlélő néger rabszolgák leszármazottai szinte mind sokkal magasabb életszínvonalon élnek, mint azok a fajtársaik, akik Afrikában maradtak.

Szinte az összes hobbiállatnál ez van: rabságban sokkal hosszabb ideig élnek, mint szabadon. Ráadásul ha a mozgásigényük kicsi, akkor még szenvedés sincs.

A csiga pont ilyen: csak akkor megy máshová, ha a helyén nincs étel, vagy valami probléma van. A rabságban tartott csiga nem érez igényt, hogy elmenjen bárhová is.

A neretina vízicsigák a természetben 1-2 évet élnek, 2 hónapos korukban már szaporodóképesek. Folyamatos veszélyben élnek, a kis húsevő halak ugyanis eszik őket. Emiatt képesek színváltoztatásra: a nem fekete csigák feketére változnak veszély esetében, egybeolvadnak a víztalajjal.

Az emberek nem jelentenek számukra veszélyt: olyan kicsik ugyanis, hogy nincs értelme enni őket. Egyes kultúrákban esznek csigát, de kizárólag nagyobb méretű szárazföldi csigát és nagyobb tengeri csigafajtákat. A neretinákat viszont soha senki se ette.

Mivel képesek mind sósvízben, mind édesvízben élni, rendkívül népszerűek hobbiállatként. S persze olcsók: Magyarországon átlag 1000 Ft egy darab a kisállat-boltokban, nyugaton persze drágább, az USA-ban 10 dollár körül vannak. Az eredeti begyűjtők persze gyerekek a Zambezi folyó partjain, ott ezért havi 40-50 dollárt kapnak, szóval lehet számolni, a haszon a sokszorosa, mint a drogkereskedelemben.

A vásárlás persze zsákbamacska – pontosabban zsákbacsiga -, hiszen képtelenség megállapítani az egyes állatok életkorát.

Mindenesetre akváriumban simán el tudnak élni 2-3-szor hosszabb ideig is, mint szabadon. Hiszen ha van fény, oxigén, a víz nitrátmentes, van alga, s nincs az akváriumben húsevő hal, akkor a csigák kiválóan érzik magukat. Viszont előre sose lehet megjósolni meddig él egy adott csiga.

Én 3 darab fekete neretinával kezdtem, ezek közül egy halottnak tűnik. A „tűnik” azt jelenti: nem biztos a halál, mert nincs ammónia szaga az állatnak – a halott csigák ammónia szagot árasztanak. Az enyém meg nem mozdul, de szagtalan, így lehet, hogy csak hibernálta magát: így tehát bent hagytam az akváriumban, hátha él. Nemrég beszereztem még 2 zebra neretinát is: az egyik lomha, keveset mozog, a másik nagyon aktív.

megérkezésük után 1 órával, még kicsit stresszesek, nem mozognak, de a sávjaik már látszanak
a bal oldali aktív, már eszik, a jobb oldali alszik az üvegre tapadva – a bal oldali szikla tövében látható a halottnak tűnő fekete csiga, a két biztosan élő fekete csiga hátul van, a növények között

A mozambiki gyerekmunkások meg biztosan röhögnek a markukba: miféle barmok léteznek a világban, akik képesek pénzt költeni akváriumra és annak berendezésére pár csiga miatt.