Dübörög a kampány Bulgáriában. Itt se szimpla EP-választás lesz, arra az emberek negyede szokott elmenni, hanem dupla választás lesz, lesz parlamenti választás is. Szóval meglesz a 45-50 % részvétel is akár.
De a lényeg: közéleti műsorban kétszer is elhangzott az, amit én évek óta mondok.
Az egyik bolgár szakszervezet vezetője élő adásban képes volt elmondani, a korrupció témája kamu. Szó szerint azt mondta, nyugaton nagyobb a korrupció, mint Bulgáriában, csak ott legalizálva lett, míg Kelet-Európa még nem dolgozta ki a korrupció legalizálásának módszereit.
Bulgáriában a szakszervezetek ereje kb., mint Magyarországon: az aktív munkaerő kb. 15 %-a szakszervezeti tag. (Eddig 8 munkahelyem volt Bulgáriában, a közös pont: egyikben se működött szakszervezet.) Amivel jobb a helyzet, mint Magyarországon: csak 2 szakszervezet van, nem mint Magyarországon, ahol számuk csillagászati. Alapvetően úgy lett ez, hogy a rendszerváltozáskor egyrészt maradt a volt kommunista állampárti szakszervezet továbbélése, másrészt alakult egy antikommunista ellenzéki szakszervezet, ezek mindent lefedtek, majd mindkettő elvesztette eredeti politikai irányát, így ma van 2 szakszervezet, mindkettő teljesen politikamentes, s jellemzően együtt is működnek egymással. (Eredeti politikai irányuk annyira eltűnt, hogy pl. az egyik mostani új baloldali párt vezetője eddig az eredetileg jobboldali szakszervezet vezetőségi tagja volt.) Így kicsit erősebbek, mint a magyar szakszervezetek, mert legalább képesek azonos dolgokat képviselni.
Aztán pár nappal később egy közéleti tv-műsorban (én szinte csak ilyeneket és vetélkedőket nézek tv-ben) egy neves politikai elemző meg egyenesen azt mondta: azért mondják az emberek, hogy erős a korrupció, mert minden médiából azt hallják, hogy erős a korrupció, de a konkrét kérdésre „maga mikor lett korrupció áldozata?” a válasz az, hogy „soha”, azaz a folyamat mesterséges és öngerjesztő.
Abszolút meg tudom ezt erősíteni. Minden statisztika szerint Bulgária az EU legkorruptabb országa. Az ország 15 éve EU-tag, s én itt éltem ebből 14 és fél éven keresztül. Hogy lehet, hogy nem látok korrupciót személyesen ennyi idő alatt, viszont folyamatosan találkozom korrupcióról panaszkodó emberekkel? Ami viszont érdekes: a korrupcióról panaszkodó emberek se láttak személyesen korrupciót, de biztosak benne, mert az „unokatestvérem szomszédja mondta, hogy azt hallotta”.
Az persze biztos, hogy ha lenne egy cégem, mely állami/önkormányzati megrendelésekre pályázna, akkor lenne „korrupció”, azaz ismernem kellene az adott döntéshozót vagy annak munkatársát, s viszonozni kellene a pályázat megnyerését, dehát komolyan hiszi bárki, hogy ez nyugaton ne így lenne?