A megválasztott új amerikai elnök folyamatosan üzenget Kijevbe: a dolgok meg fognak változni.
A dolog komolyságát jelzi: ezek nem amolyan hirtelen mondások, hanem diplomatikus módon zajló üzenetek. Egyszer mondanak valamit, majd visszavonják, majd pedig megint mondják más alakban – ez a diplomáciai üzengetés bevett módja.
Jó hír, mert túl sok ember halt már meg a Soros-terv miatt az ukrán fronton.
2014-ben Soros sikeresen meggyőzte az amerikai kormányzatot: itt az alkalom Oroszország meggyengítésére Ukrajna oroszellenes gyámsággá változtatásával. Az érv: Ukrajna nagyobb falat, mint Grúzia, Oroszország nem lesz képes megismételni azt, amit Grúzia esetében megtett 2008-ban.
Csakhát nem minden a katonai erő. Az ukrán nép fele-fele arányban volt nyugat- és orosz-párti. A megoldás erre a semlegesség. Ezt kimondta az 1994-es budapesti memorandum is.
De 2014-ben Obama és Soros azt hitték, büntetlenül felrúghatják a budapesti memorandumot, s NATO-gyarmatot csinálhatnak Ukrajnából. Azt hitték, amit Bush annak idején Grúzia esetében: hogy az orosz nép nem mer majd reagálni – most már biztosan nem mer.
Csak hát az oroszok nem verhetők át ilyen könnyedén. S reagáltak. Előtte hosszasan próbáltak tárgyalni, de a sikertelenség után megindultak a katonák a frontra 2022-ben. Önvédelmi háború ez minden szempontból.
A döntés átkerült a csatamezőre. S ott a NATO képtelen volt nyerni. Az ok leginkább erkölcsi: nehéz motiválni az embereket egy igazságtalan harcra, míg önvédelemre könnyű.
Trump levonta a következtetést: eleve Amerikának nem is érdeke Oroszország megbüntetése, amerikai szemszögből Kína nagyobb ellenség, be kell fejezni a kalandot.
Valószínűleg a NATO ki fog vonulni Kijevből, miután az új amerikai kormány nem folytatja tovább a Drang nach Osten Soros-terv pénzelését.
Most csakis a kijevi főkormányzóság vezetőin múlik mi lesz a kimenet.