Miben sántikál a Tóth Zoltán?

By | 2024-08-13
Megosztás:

A ballibek kedvenc választási szakértője ismét nagyot halandzsázik.

Persze közismert, Tóth Zoltán nem ért a választási rendszerekhez. Valójában a vágyait vetíti ki.

A következő baromságokat mondja el, kiválasztottam a 8 legnagyobb csúsztatást:

egy – A választójog tágítása az ugyanolyan bűn, mint a szűkítése. Azaz valahogy Zorbán ugyanazt csinálta, mint Rákosi 1947-ben, aki kizárta a választói névjegyzékből a németeket és a fasisztákat. Zorbán ezt azzal követte el, hogy választójogot adott belföldi lakcím nélkülieknek és adót nem fizetőknek.

Természetesen magyarázat nincs, hogy miért kellene belföldi lakcím vagy adófizetés a választáshoz. De ez már egy megrögzült ballib axióma, amit a ballib tábor keménymagja hisz, a műsor meg nekik szól.

kettő – Következetesen el van hallgatva egy fontos adat: a magyar választásokon az egyéni képviselői helyek döntenek el mindent, ez így volt mind 2012 előtt, mind a 2012-es választási reform után. Persze azért van ez elhallgatva, mert eleve lerontaná az egész álérvelést.

három – Egy szó se arról, hogy a levélszavazás csökkentett szavazati jog, Hiszen akinek nincs belföldi lakcíme, az csak listára szavazhat levélben, azaz éppenhogy ott nem számít a szavazata, ahol ez igazán fontos lenne.

A magyar választásokon egyszer megesett, hogy a listán nyertes párt elvesztette a választást, éppen az egyéni képviselői mandátumok miatt:

  • 1998: az MSZP nyert, 33 % listán, a Fidesz második lett 30 %-kal, de a 176 egyéni mandátumból a Fidesz 90-et nyert, míg az MSZP csak 54-et.

négy – Szintén következetesen el van hallgatva az egyfordulós-kétfordulós témában, hogy a „szakértő” által majdnemhogy egyedül demokratikusnak kikiáltott kétfordulós rendszer a valóságban rendkívül ritka parlamentáris választásokon. Európában jelenleg alig 3 ország van, ahol van kétfordulós parlamenti választási rendszer:

  • Csehország – itt csak a felsőház esetében van egyéni, kétfordulós választás,
  • Franciaország – itt az alsóházban minden képviselő egyéni, s kétfordulós választás van,
  • Litvánia – a képviselők felét egyéni, kétfordulós választáson választják.

öt – Direkt keveri a „töredékszavazat” és a „nemlétező szavazat” fogalmát. Persze nyilván a töredékszavazat bizonyos értelemben tényleg nem létezik, de akkor ezen az alapon minden csalás minden választási rendszer, ahol bármilyen technikai elem van, lásd ahol pl. parlamenti küszöb van.

hat -Megint elhangzik, kb. százezredszer, hogy a külföldre dolgozni kiment liberális magyar nem szavazhat levélben, hanem ezer km-t kell utaznia a magyar követségig, bezzeg a jöttment határontúli mucsai levélben szavazhat.

Természetesen ez egy aljas hazugság. Akinek nincs belföldi lakcíme, az szavazhat levélben. Akkor is ha Magyarországon született, mindig magyar állampolgár volt, s csak kiment külföldre dolgozni. Egyetlen teendő van: elmenni az okmányirodába/kormányablakba és bejelenteni a belföldi lakcím megszűnését. Ez kb. 15 perces procedúra, s semmit nem von maga után.

hét – A fiktív lakcím idekeverése. Rendben tartott, pontos, valós lakcímnyilvántartáshoz rendőrállam kell. Mivel 1990 óta nincs rendőrállam, az egész lakcímrend felborult, több módon is:

  • akik elmentek tartósan külföldre, ezt tömegesen nem jelentették be, pedig erre szabály kötelezte őket (ezt a szabályt végül Orbánék semmisítették meg, ha jól emlékszem 2014-ben),
  • tömeges lett a belső vándorlás, melynek során sokan szimpla érzelmi okokból megtartották eredeti címüket,
  • tömegesen elterjedt egy tévhit a lakáskiadók között, hogy „ha bejelentem a bérlőt, akkor nem fogom tudni kitenni”, így a lakáskiadók nagy része egyszerűen meg se engedi a bérlőnek, hogy a bérlakást bejelentse címeként.

Ahhoz, hogy ezt a helyzetet sikeresen fel lehessen használni választásokon, olyan szervezés kellene, amire még a Fidesz se lenne képes. Valójában csak kisebb településeken, önkormányzati választáson lehet ezzel manipulálni sikerre számítva.

nyolc – Az arányos/aránytalan kérdés ködösítése. Ballib téveszme: az 1989-es választási rendszert a Fidesz aránytalanná tette. Valójában eleve aránytalannak lett tervezve már 1989-ben a választási rendszer, mégpedig direkt: hogy legyen biztos parlamenti többség, ne legyen folyamatos kormányválság. Az persze tény, hogy a Fidesz valamivel növelte az aránytalanságot.