Peresztrojka hangulat: hirtelen értelme lett olvasni az amerikai kormányzati nyilatkozatokat.
Ilyen utoljára 1987-1989 között volt. Azaz hasonló.
Mindig árultak a nagyobb újságárusoknál szovjet lapokat. Ezek sorsa jellemzően az volt, hogy dísznek kivittek 1 példányt az adott lapból, az aztán ott porosodott hetekig, majd leselejtezték. Ezek a lapok olyanok voltak, hogy csak elalvási problémák ellen voltak jók: csak el kellett kezdeni olvasni őket, s 5-10 percen belül bárkire álmot hoztak.
Aztán amikor 1987 elején – a januári szovjet pártplénum után – hirtelen drasztikusan lecsökkent a cenzúra, az egyes szerkesztőségek nagy önállóságot kaptak, s ez egyes reformista szerkesztőket arra vitt, hogy kezdjenek olyan cikkeket megjelentetni, melyekkel korábban csak szamizdatban vagy a Szabadság Rádió (a SZER szovjet területre szánt verziója) hullámhosszain lehetett találkozni.
Persze ez egy folyamat volt, az elején még maradtak egyes tabuk, aztán lassan minden megszűnt 1989 végéig: pl. kezdetben tilos volt Lenint kritizálni, mindent Sztálinra kellett kenni, a végén meg már Lenin ellen is lehetett nyíltan írni. De már a kezdeti szakaszban hatalmas változás volt: egyszerűen érdekesek lettek egyes szovjet lapok.
S megtörtént a hihetetlen: megesett, hogy egyes lapok elfogytak az újságosnál.
