Régi identitás felélesztése

By | 2022-05-20

Ez olyan, mint dáko-román kontinuitás, de mintha csak annak első fele lenne, azaz mintha a mostani románok magukat dákoknak hinnék. Pedig ezt a románok se hiszik, a dáko-román elmélet se állít azonosságot a dákok és a románok között, csak egyenes leszármazást. Ez akkor lenne régi identitás felélesztése, ha valamikor a románok elhitték volna magukról, hogy ők valóban dákok. Persze ezt eleve lehetetlenné tenné maga az eltérő nyelv ténye: a dákok trákul beszéltek, míg a románok meg egy újlatin nyelven, azaz magyarázatot kellene adni a nyelvváltásra is.

Több ilyen kísérlet volt más nápeknél. Három sikertelen kísérlet a szírianizmus, a fönicianizmus és a fáraonizmus. Mind a három XIX. századi jelenség, az európai nacionalizmus hatása egyes arab népekre.

A szírianizmus lényege: a szíriaiak elsősorban szíriaiak, az ókori szírekkel azonos nép, mely ugyan felvette az arab nyelvet, de nem vette fel az arab identitást. Történelmileg ez az irányzat elsősorban az arab nacionalizmus ellen harcolt, mely azt állította: minden arabul beszélő egyetlen arab népet alkot. A szírianizmus fő mondanivalója tehát: a szírek arabul beszélnek ugyan ma, de ők nem arabok, hanem önálló nép. Mondanom se kell, teljes kudarcot vallott a mozgalom, ma nyoma sincs: sem a muszlim szírek, sem a keresztények szírek ma nem gondolják, hogy ő ne lennének arabok. A szír identitást persze hirdetik, de csak mint az arab identitás regionális alakját.

A fáraónizmus – mint ez könnyedén kitalálható – a szírianizmus egyiptomi verziója. Egyiptomban a leghosszabb ideig ez a keresztény egyiptomiak között talált híveket, de mára ott is kihalt: a keresztény egyiptomiak egyszerűen keresztény araboknak tekintik magukat, s nem az arabtól eltérő népnek.

A főnicianizmus ugyannek a libanoni verziója, s ennek ma is vannak hívei. Elsősorban a keresztény libanoniak közt ma is akadnak, akik magukat arabul beszélő nem-araboknak tekintik, s a fóniciai és a libanoni nép azonosságát vallják. Ma is ezt a vonalat képviselik a libanoni parlamentben kb. harmadrészt elfoglaló pártok, melyek között vannak keresztény és muszlim pártok is.

Amikor a közösség nem arab nyelvű eleve, akkor persze könnyű. Az arameus/asszír identitás mozgalma ezért tudott maximálisan sikeres lenni. A mai asszírok egyetemesen vallják, hogy ők az I. e. VII. században megszűnt Asszír Birodalom fő népének a jelenlegi utódjai, így 4500 évnyi folyamatos létezést hirdetnek, ami tényleg világrekord. Jelenleg kb. félmillió asszír él az ősi törzsterületen (Irak, Szíria, Törökország határvidéke), s még 1 millió kivándorolt, elsősorban az USA-ban és Svédországban. Egykor a nyelvük rendkívül elterjedt volt az egész Közel-Keleten, a zsidók is többnyire arameusul beszéltek 2000 évvel ezelőtt. A szinte teljesen keresztény mai asszírok egyik büszke ténye, hogy Jézus is az ő nyelvükön beszélt.

a kedvenc iraki-asszír énekesnőm: a művészneve Linda George, az igazi neve Linda Gewargis (mivel az asszírok keresztények, simán felvesznek nyugati keresztneveket)

S végül a cionizmus. Első hallásra furcsán hangzik, de valójában a cionizmus is egy hasonló mozgalom: hiszen azt állította a XIX. sz. végén, minden zsidó az ókori zsidók leszármazottja, s ma is egyetlen népet alkotnak.

Zsidó mintára volt/van egy filiszteus-palesztín próbálkozás is, de nem túl sikeres. A palesztínok nagy többségükben arabnak tekintik magukat. a palesztínség ennek csak része, s eleve nincs nyoma palesztín identitásnak a XX, sz. előtt.

S két oroszországi eset: az avarizmus és a bulgarizmus. Az avarok egy kelet-kaukázusi nép, a legtöbb kutató szerint szimpla névegyezés a nevük magyar történelemből is ismert avarokéval. Viszont a mai avarok ezt nem fogadják el, gyakorlatilag általános az avar-avar azonosság tanítása. A kárpát-medencei avarokat nyugatra vándorolt részüknek tekintik, akik ott aztán asszimilálódtak.

A bulgarizmus pedig a mai baskírok, tatárok és csuvasok közt meglévő nézet. Az általános nézet szerint e 3 nép a középkorban jött létre, több hatásból, melyek egyike az északra vándorolt ősbolgárok voltak. Ezzel szemben a bulgarizmus azonosságot fel az ősbolgárok és e 3 nép között. A mai baskírok és tatárok kb. 10-15 %-a hisz ebben. A csuvasoknál ez viszont többségi nézet, aminek erős alapja van, hiszen a mai csuvas nyelv tulajdonképpen az ősbolgár egyenesági folytatása.