Sajátos jelképek

By | 2024-11-17
Megosztás:

A zászlókészítésnek megvannak a maga hagyományos szabályai. A színeket illetően és a zászlón lehetséges tárgyakat illetően is.

A hagyományos tárgyak zászlókon:

  • ágyu,
  • balta,
  • címer,
  • épület.
  • égitest,
  • geometriai alakzat (a legnépszerűbb a csillag),
  • hajó,
  • kalapács,
  • kapa,
  • kard,
  • kerék,
  • kés,
  • koszorú,
  • könyv,
  • kulcs,
  • lánc,
  • nyílvessző,
  • pajzs,
  • puska,
  • sarló,
  • szigony,
  • korona vagy sapka,
  • vallási jelkép.

Ezek közül messze a legsajátosabb a mozambiki zászló, melyen nem stilizált fegyver van, hanem egy szabványos AK-47-es gépfegyver:

Élőlényekből pedig a hagyományos jelképek:

  • fa,
  • faág.
  • gabona,
  • hal,
  • kígyó,
  • levél,
  • ló,
  • madár,
  • oroszlán, leopárd, tigris,
  • sárkány.

A szarvasmarha nem népszerű, csak 2 nemzeti zászlón szerepel: Andorra és Moldova. Dél-amerikai állatból zászlón 2 van: a peruin láma, a bolíviain vikunya.

Grenada sajátos: szerecsendió van rajta. Nehéz észrevenni, a felületes szemlélőszámára inkább stilizált lángnak tűnik. Én évekig azt hittem, egy kis láng az, pedig nem.

A horvát zászló is egyedi: az egyetlen nemzeti zászló, melyen kecske és nyest van.

Mexikó pedig az egyetlen nemzeti zászló, melyen kaktusz van. Banán egyedül Fidzsi zászlajában van, szintén egyedül a fidzsi zászlóban van cukornád.

A másik a kategória a szöveges zászló. Ez lehet:

  • az ország neve,
  • valamilyen fontos dátum,
  • nemzeti jelszó,
  • vallásos szöveg, mondat.

A legviccesebb Nicaragua és Salvador esete, ahol az ország neve mellett az is szerepel a zászlóban, hogy „Közép-Amerika”. Ez persze nem útbaigazítás, hanem annak emléke, hogy egykor létezett a Közép-Amerikai Egyesült Államok, melynek többek között az a 2 ország is része volt (a másik 3 volt tagállam, azaz Costa Rica, Guatemala, s Honduras nem írta ki ezt a zászlójára).

A két kedvenc zászlófeliratom: Belize és Spanyolország.

Belize sajátos hely. Egyrészt az egyetlen kontinentális közép-amerikai ország, ahol a hivatalos nyelv nem a spanyol, hanem az angol. Ennek oka: angol gyarmat volt a függetlenné válása előtt. Viszont eredetileg spanyol gyarmat volt, s a spanyol uralom alatt (mely 1783-ig tartott) sok spanyol telepes érkezett ide, mint ahogy ez szokás volt minden spanyol gyarmaton, így kialakult egy erős kevert lakosság, elsősorban fehér-indián, de idővel fehér-néger-indián is, mely spanyolnyelvű lett. A britek alatt jött a hagyományos brit gyarmati módszer: az ültetvényes gazdálkodás, néger rabszolgákkal, akik saját angol alapú kreol nyelvet alakítottak ki. Mellettük maradtak kis számban asszimilálatlan indiánok és egy vékony fehér réteg.

Ma az a sajátos helyzet, hogy több a spanyol, mint az angol anyanyelvű. Az átlagember spanyol vagy kreol anyanyelvű, s mind a két csoportban megtalálható minden faj. Van kb. 15 %-nyi indián anyanyelvű őslakos és kb. 5 % angol anyanyelvű is. Angolul idegen nyelvként mindenki tud, aki járt iskolába, hiszen ez az oktatás nyelve.

A nagy keveredés és a soknyelvűség eredménye: Belizében nincs faji probléma. A helyiek egyedül az illegális bevándorlókat nem kedvelik, akik jellemzően Guatemalából érkeznek, ott se faji probléma van, hanem inkább normál ellenérzés szociális okokból (lásd, leviszik a béreket az idegenek).

A belizei címer – mely a zászlónak is része – szépen kifejezi a belizei nemzet eredetét:

balról mulatt, jobbról néger munkás közösen erdőt irtanak – a pajzson a munkaeszközök és egy hajó, melyen érkeztek a lakosok – alul, a semlegesség jegyében, latin nyelvű felirat „sub umbra floreo”, azaz „árnyékban virágzom” – a pajzs felett egy mahagóni fa, a gyarmati időkben Belize legfontosabb exportcikke

A belizei nemzeti jelszó, a „sub umbra floreo” rendkívül sajátos. Egyrészt utalás arra, hogy a gyarmatot annak idején a mahagónifa-termelés miatt vették át a britek, másrészt arra is utal, hogy szükség van az árnyékra, melyet a fa ad.

szerencsére akad ember, aki videózott a belizei fővárosban

A spanyol zászlón rajta a címer, s azon a felirat „plvs vltra”. Így, klasszikusan hagyományosan, azaz nem átírva a v betűt u-ra, ahogy ez szokásba került a középkori latinban.

Az eredeti mondás a gibraltári szorosra, hogy „non plus ultra”, azaz „nincs tovább”. Aztán amikor fel lett fedezve Amerika, a XVI. század elejétől kezdve a spanyolok büszkén kijelentették, hogy „van tovább”, azaz „plus ultra”. Ez a mondás eredete.

A legunalmasabb megoldás: az ország térképét tenni a zászlóra. Ezt jellemzően csak politikai okból szokás csinálni: ilyen jelenleg Ciprus és Koszovó. Ciprus esetében az ok: a zászló ne mutasson se görög, se török jelképeket. Koszovó esetében pedig eleve egy New York-i amerikai ENSZ-hivatalnok találta ki a zászlót.