A legutóbbi népszámláláson Bulgária lakosságának 0,1 %-a nyilvánította magát orosznak. A valós szám ennek az ötszöröse lehet ma már. Hagyományosan orosz lakosság sose élt bolgár területen. S bár az ország 1877-1878-ban orosz katonai beavatkozással lett felszabadítva a török uralom alól, sose volt betelepülés. Az első komoly betelepülési hullám 1917-1923. Ekkor a volt cári orosz hatalom egyes emberei, különösen… Read More »
A nevezetes tankönyv kapcsán pár további „problémás” dolog az orosz történelemből. Minden történelemkönyv és történelemszemlélet valójában legalább annyira szólt a jelenről is, mint a múltról. Oroszország esetében is teljesen így van. Az orosz történelem vitás elemei a következőek: Az első kérdésről már írtam külön. Ez a normann-vita nevű probléma Oroszországban. Az óorosz krónikák szerint ugyanis az orosz államállapítás… Read More »
Bár már mások is megcsinálták ezt, íme az én verzióm. A híres új orosz történelemkönyv, melyből botrány lett. Ez a 11. osztályos történelem könyv az orosz alapképzésben. А jelenlegi orosz rendszerben az iskola 11 osztályos, ebből 9 osztály mindenkinek kötelező. A 10. és a 11. osztály választható csak, a gyakorlatban a diákok 90 %-a azt is elvégzi. A… Read More »
A ballib megmondóemberek zöme azért óvatos volt, ezt el kell ismerni. A kommentelők kevésbé, ők belelovalták magukat keményen. S a pszichomegmondóemberek is persze, lásd Amerikai Népszava blog. Június 24-én délután még forradalmár volt Prigozsin, s Putyin gyáván meghátrált. A következmény Magyaroszágra pedig mi más mint Zorbán bukása. Aztán eltelt pár óra. Már éjfél után jött az új cikk.… Read More »
Az orosz nemzeteszme egyik érdekes kérdése a normannizmus/antinormannizmus vita. Az általánosan elfogadott álláspont szerint a szláv őshaza valahol a mai lengyel-belarusz határvidéken és attól kissé keletre lehetett. Innen kezdődött a szlávok kirajzása, először nyugat, észak, kelet felé már az i. e. III. századtól, majd az i. sz. VI. századtól délre is. Ez utóbbi feltehetően a VI-VII. századi „kis… Read More »
A kelet-nyugat közti eltérést a legjobban Augustin Cochin francia történész és filozófus alapján lehet felfogni. A témáról már írtam, szóval csak röviden. Szóval a felvilágosodás eszményképe a bölcs meg nem értett értelmiségi, aki tanítja a mucsai népet, s az meg lassan megtanulja mi a jó és a mi a rossz. Az erőszakkal sincs gond, hiszen a buta bunkó… Read More »
Az idei nyár végéig fog kiderülni mi lesz a keleti háború vége. Mi lenne a legrosszabb forgatókönyv orosz szemszögből? Kb. az, ami a krími háború volt 1853-1856 között. Az akkori helyzet hasonló volt: az egyesült Európa megrettent Oroszország emelkedésétől, különösen a Balkánon való terjeszkedés volt a fő félelem, ezt igazolta a független Görögország létrejötte 1829-ban az 1821-1829 közti… Read More »
Egy időben Havannában volt egy Murmaszkból érkezett osztálytársam. Én is kilógtam a sorból, én is teljesen kívülállónak számítottam, azaz pl. haverok nélkül, engem se kedvelt egy lány se, de ő ugyanez volt turbó verzióban. Valószínűleg totál autista volt, mint én. De én addigra már legalább megtanultam sok esetben sikeresen leplezni magamat. Ő meg teljesen őszintén adta valós mivoltját,… Read More »
