Pénzzel megvenni embereket alapvetően nem lehet. Van ugyanis az embereknek 2 alapvető tulajdonságuk: azaz sose lesz senki hosszú távon hálás a kapott pénzért, sőt a pénzkapás csak generálja a pénzéhséget. S teljesen mindegy ki az adott személy. Az őslakos helyi ember és a most bevándorolt harmadikvilágbeli segélyvadász ugyanúgy reagál. A közösséget tehát nem képes az anyagi jutalmazás megteremteni,… Read More »
Két új bankjegyet adott ki a kubai jegybank: Értékük, kicsit felkerekítve: 4500, ill. 9000 magyar forint. Ez a piaci árfolyam, de pár hónap óta ezt elismeri a kubai állam is. A kubai havi átlagbér jelenleg kevesebb, mint 10 ezer peso. Pontosan kb. 7000 peso. Azaz hatalmas a szegénység. Azonban 2 tényezőt hozzá kell tenni ehhez az adathoz:
Nem múlik el cikk, hogy valaki – jellemzően fanatikus ballib – fel ne vetné, hogy vannak erős és gyenge valuták. Persze, vannak. Erős valuta az, mely egyrészt értékálló, másrészt elfogadják sok helyen. Gyenge meg az, mely se nem értékálló, se nincs széles elfogadtatása. A magyar forint középen van: széleskörűen elfogadott, de értéke sokat romlott az utóbbi években. De… Read More »
A világ egyetlen országa, ahol korlátlanul lehet pénzt nyomtatni és ez nem okoz inflációt: az USA. Ráadásul az a sajátos helyzet is van az USA-ban, hogy az amerikai jegybank nem állami intézmény. Olyan persze máshol is van, hogy a jegybank nem teljesen állami, azaz a tulajdonának egy része magánkézben van, pl. a japán törvények szerint a Japán Nemzeti… Read More »
Nagyjából a XX. sz. 60-as éveiig a legnépszerűbb aranyérme az úgynevezett Napoleon-arany volt. Nem a „fő” Napoleon, azaz I. Napoleon érméje, hanem kissé hibbant unokaöccséé, III. Napoleoné (hatalmon: 1848-1870 között, az első 4 évben még elnökként, aztán mint császár). A lényeg: az ő arcával díszitett 20 frankos aranypénzből majdnem negyed milliárd (!) darab készült. Az érme egész Európában… Read More »
A dollarizáció azt jelenti: egy adott ország lakossága nem veszi komolyan országa hivatalos pénznemét. Fokozott esete: eleve más pénznemet használnak. Enyhébb esete: a hivatalos pénznemet használják, de mindent idegen valutában számolnak, folyamatosan átváltva az aktuális árfolyam szerint. Általában a magas infláció hatása ez, de nem minden magas infláció okoz ilyet. Ha a magas infláció időben lassan bontakozik ki,… Read More »
A hír: bevezetik az eurót Koszovóban. Valójában ez csak a bevezetés hivatalossá tétele. Amióta Koszovó kikiáltotta függetlenségét, mindig eurót használtak. A kommentelői reakciók 2-félék: Miről is van szó? Arról, hogy Koszovó idegen valutaként vezeti be az eurót. Azaz nem része a eurózónának, nincs joga részt vennie a döntéshozatalban, nem igényelhet bankjegyeket az EKB-től, nem verhet érméket. Kb. olyan,… Read More »
Magyarországon is volt ilyen, 1968-1982 között. 1949-1968 között az árfolyam egységes volt, 1 USA-dollár valahol 12 Ft körül volt – egész pontosan: 11,74 Ft -, ez a rubel árfolyamán keresztül volt kiszámolva, valamilyen absztrakt számítás alapján, a valósághoz köze se volt. A dolognak sok jelentősége persze nem volt, hiszen eleve nem lehetett valutát vásárolni. A valóságban a dollár… Read More »
