Mi lett volna, ha a nyugat úgy viszonyult volna a kommunizmus bukása után Kelet-Európához a 90-es évek elején, ahogy a nácizmus bukása utáni Nyugat-Európához 1945 után? Mi is történt 1945 után? A kollektív nyugat eldöntötte, a szovjet befolyási övezeten kívüli Európa fel lesz emelve drasztikusan. Hatalmas pénzek dőltek a régióba. Teljesen politikai okokból, sokszor minden gazdasági ésszerűség nélkül.… Read More »
Örök kérdés mi a politika feladata: az elvekhez ragaszkodás vagy a gyakorlati, pragmatikus politika. Henry Kissinger azt mondja Diplomácia című művében, az USA az I. vh. idejéig elvi alapon politizált, majd áttért a pragmatizmusra. De ezt a váltást sose tudta elfogadni az amerikai lélek, máig igyekszik elveket konstruálni az elvtelenséghez. Egyébként maga Kissinger azt vallja, nem lehetséges az… Read More »
Népszerű ballib hit: a boldog ország az, ahol a polgár olyan jólétben, biztonságban, kiszámítható jövőképpel él, hogy még azt se tudja, kik országa vezetői. Egyrészt persze az az abszurditás ellenkezik a másik ballib eszmével, mely szerint az öntudatos, aktív polgárok a társadalom alapja, hiszen hogyan lehetne valaki aktív országa közügyeiben, ha közben azt se tudja kik országa választott… Read More »
A profi politikus fő feladata a közvéleményre hatás. Ezért is sokkal nehezebb ellenzékinek lenni, mint kormánypártinak. A kormánypárti politikus ugyanis bármikor hivatkozhat arra, hogy éppen kormányzati feladattal van elfoglalva. Először is kapcsolatban kell állni a szavazópolgárokkal. Rendkívül nehéz munka, mert egyszerre mindenkinek nem lehet megfelelni. Ha az aktív keménymagnak felelünk meg, akkor elveszítjük a perifériás támogatókat. Ha viszont… Read More »
Sokféle politikai irányzat van, de alapvetően pár fő csoportba sorolhatók. Egy elnagyolt leírás ezekről. A modernitás legfőbb eszméje természetesen a liberalizmus. Ennek egyenes következménye az, amit hagyományosan jobboldalnak neveznek. Az alapgondolat az, hogy szabad egyének társadalma kell, ahol jogi egyenlőség van minden ember között, racionális módon képesek a lehető legjobb társadalmat létrehozni. Az ilyen társadalomban nincs semmilyen ideológia,… Read More »
A magyar politikai szereplők hagyományosan a következőek: nemzeti oldal: ez most teljesen egységes, Orbánon kívül nincs tényező, s az oldal jelenleg Orbán vonalát követi, mely egyfajta átmenet a liberális konzervatívizmusból a jobbos populizmusba, enyhe nacionalista fűszerezéssel, liberális oldal: ezen belül a vezetés egyértelműen a jobboldali, progresszív vonalé (jobboldali a szó eredeti, nem magyar értelmében), minden ellenhang el lesz… Read More »
az előző rész folytatása Mi legyen a demokrácia és az oligarchia jellemzői keverésének módja a politeiában tehát? A bíráskodási kötelezettségüket nem teljesítők kapjanak büntetést, de csak ha vagyonosak. Viszont a szegények ne kapjanak fizetséget ezért a munkájukért. A népgyűlésen való részvételhez legyen vagyoni cenzus. de legyen mérsékelt, azaz a legszegényebbeket zárja ki, de ne kedvezményezze a leggazdagabbakat se.… Read More »
A Politika Arisztotelész válasza Platón államelméleti elképzeléseire. Gyakorlatilag szinte mindenben Platónnal ellentétes következtetésekre jut. Az alapgondolat: minden közösség valamilyen közjó megvalósítására alakul, mert az emberek mindent számukra jónak látszó cél érdekében tesznek, így a legfőbb jó elérésére az a közösség törekszik, amely a többit mind magában foglalja. Ez pedig a városállam. A városállamban mindenki szerepe más. Nézzük keletkezésüktől… Read More »