Tajvan

By | 2022-08-12

A világon van jelenleg 15 olyan terület, melynek ország-státusza nem általánosan elismert, ezek oka jellemzően:

  • kiszakadás más államból, melyet azonban nem ismer el mindenki: Észak-Ciprus, Koszovó, Szomáliföld, ill. most már a Donyecki NK és a Luganszki NK is,
  • a Szovjetunió szétesését követő káosz eredménye: Abházia, Dél-Oszétia, Hegyi Karabah, Transznisztria,
  • a dekolonizációs folyamat rendezetlen maradványa: Nyugat-Szahara,
  • az arab-izraeli viszály eredménye: Palesztína,
  • szimplán a nem egyértelmű nemzetközi státusz miatt: Cook-szigetek, Máltai Lovagrend, Niue. 

Ezek közül a gyakorlatban nyilvánvalóan nem ország Nyugat-Szahara, a Máltai Lovagrend, s Palesztína – ezek egyike se rendelkezik az ország státusz gyakorlati ismérveivel. Nyugat-Szahara a valóságban egy menekülttábor, a Máltai Lovagrend egy sajátos nemzetközi szervezet, Palesztína meg egy autonóm körzet Izraelben.

A sajátos eset Tajvan, mely valójában saját magát nem is tekinti önálló országnak. Csakhát gyakorlati szempontból mégis az.

Valójában – azaz jogilag – Tajvan a az egymással konkurráló kormányok esete. A II. világhábrút követő kínai polgárháború 1949-ben a kommunista erők győzelmével végződött. Miután a győztes kommunisták megalakították a Kínai Népköztársaságot, a Kínai Köztársaság kormánya Tajvanra távozott, a Kínai Népköztársaság erőinek pedig nem állt módjukban kiterjeszteniük hatalmukat Tajvanra.

Így két kínai kormány működött 1949-től, mindegyik magát az egyetlen legitím kínai kormánynak tartva. A kommunista államok természetesen a pekingi népköztársasági kormányt ismerték, a nyugati hatalmak meg általában a tajvani köztársaságit. Az ENSZ-ben Kínát a tajpeji kormány képviselte.

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet nem tartható, hiszen az ENSZ-szempontból legitím köztársasági kormány Kína területének 99 %-át ténylegesen nem tartotta ellenőrzése alatt, 1971-ben az ENSZ közgyűlése átadta Kína ENSZ-képviseleti jogát a pekingi kormánynak.

Hivatalosan mind a mai napig a tajvani kormány magát az egyetlen kínai kormánynak tartja, bár ma már egyes tajvani politikusok hajlanának arra, hogy alakuljon meg egy Kínától különálló tajvani állam. Ezt azonban nem fogadja el sem a pekingi kormány, sem a hagyományos álláspontot képviselő tajvani többség.

Valójában tehát senki sem ismeri el Tajvant államként, mivel Tajvan sem tartja magát önálló államnak. A Tajvant elismerők listáján szereplő országok is valójában Kínát ismerik el, csak nem a pekingi, hanem a tajvani kormányt.

A világ egyetlen városa, ahol egyszerre van a pekingi és a tajvani kormánynak is követsége Róma. A megoldás: Olaszország Pekoinget ismeri el, míg a Vatikán Takpejt.

Mivel mind a pekingi, mind a tajvani kormány bőségben van anyagiakban, gyakori, hogy igyekeznek pénzért vásárolni elismerést. A pekingi diplomaták megkörnyékeznek a tajvani kormányt elismerő kis szegény államokat, s “gazdasági segítséget” ajánlanak, ha “átállnak”. A tajvani diplomatáknak is megvan ugyanez a szokásuk csak éppen fordítva. Az egymással licitálló ajánlatok miatt kialakult egy országcsoport, mely eddig többször változtatott, hogy éppen melyik kínai kormányt ismerje el. Drasztikus eset pl. Libéria: 1957–1977 között a tajvaniakat ismerte el, majd átállt a pekingiekhez, aztán 1989–ben ismét a tajvaniakat ismerte el, majd 1993-ban a pekingieket, majd 1997-ben megint a tajvaniakat, de csak 2003-ig, amikor, úgy tűnik, a pekingiek adtak ismét visszautasíthatatlan ajánlatot.

Kiribati is vicces eset: 2003-ban átállt Pekingtől Tajpejhez. A tajvaniak hoztak is több milliós segélyt. Többek között segítették a kiribati futballt. A kiribatiak ősi vágya, hogy a FIFA tagjai lehessenek, mert az ország legnépszerűbb sportja a foci. A FIFA szabályzatában azonban követelmény, hogy a tagországban legyen legalább egy darab FIFA-szabványnak megfelelő stadion. Kiribatiban azonban egy ilyen stadion sincs, a fővárosban lévő egy darab stadion homokos talajú, márpedig gyepnek kellene lennie. A tajvaniak tehát belekezdtek a nagyléptékű stadionfelújításba. Aztán 2019-ben amikor Peking sokkal több segélyt ajánlott, ha az ország visszáll Pekinghez, fontos tárgyalási pont lett a stadionkérdés. A kiribatiak azt mondták “szívesen átállunk, de akkor mi lesz a tajvani stadionépítéssel”. A válasz gyorsan meglett, Peking kötelezte magát, hogy folytatja a tajvani stadionépítési terveket. Ezután a kiribati kormány immár tényleg átállt, s megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajpejjel.

a jelenlegi egy darab lelátó is túl kevés a FIFA szerint