A fideszes influenszer azt találta mondani: „A Karsai Dániel kapja be… Azért, mert az életről egyedül a jóistennek van joga rendelkezni. A Karsai Dániel annyira, annyira izél, tehát hogyha olyan állapotban érzi magát, vegyen be két doboz Xanaxot, azt viszontlátásra.„.
Óriási hiba, mert nem ajánlunk nyugtatót haldoklónak. Ezzel a egész egyébként helyes üzenet elvesztette erejét.
Aki a liberalizmussal csatázni akar, annak fokozott óvatosságra van szüksége. Mert az ellenség túlerőben van, s minden apró hibánkra azonnal lecsap. Olyan ez, mint amikor a cigány elmegy dolgozni: jobban kell dolgoznia a többieknél, mert mindenki eleve negatívan áll hozzá.
Az ellenség pedig tapasztalt, magasan fizetett harcosokból áll, akik tudják hogyan lehet a másik oldalt kihozni sodrából, felbőszíteni. Kötelező olvasmány: Szrdzsa Popovics szerb ultraliberális provokátor Útmutató a forradalomhoz című műve, meg annak klasszikus előde, az amerikai kommunista Saul Alinsky Szabályzat radikálisoknak: Gyakorlatias alapok realista radikálisoknak műve. Ezeket ismerni kell, s óvatosnak kell lenni.
Tudom, nekem könnyű. Az autizmus egyik pozitívuma, hogy átlag összesen kb. 2-szer évente leszünk mérgesek. De a keresztény, antiliberális harcosnak tréningeznie kell magát. Tapasztalat kell.
A karsaista halálszekta keményen támad minden fronton. Hatalmas erőkkel küzdenek Krisztus és az élet ellen. Ha leállunk velük vitázni, óvatosan kell szavainkat megválasztani. Karsai mögött ott áll Soros, s ügyesen manipulálnak azzal, hogy jelképük egy haldokló ember: s az átlagember nem szeret haldoklókkal vitázni. Miközben mindenki érzi: ez egy trükk. Na, ezt kell helyesen lereagálni: rá kell mutatni a karsaisták kártékonyságára, de közben nem szabad személyében támadni a haldoklót.
Elismerem: a feladat nehéz.
Egyébként a karsaizmus nem új dolog. A mai liberálisok e tekintetben nem érzik visszásnak, hogy a legvadabb eutanáci forrásokból merítenek: