Török

By | 2022-01-18

Amikor a Szovjetúnió felbomlott, az egyik fontos török várakozás az volt, hogy egyfajta új török befolyási övezet alakulhat ki a térségben, legalábbis a türk ex-szovjet köztársaságokban.

A Szovjetunió megszűnésekor 15 tagköztársasága volt (korábban számuk 4 és 16 között mozgott), ebből 5 volt türk: 1 a Kaukázusban és 4 Közép-Ázsiában.

A török tervek sose valósultak meg, az új államok nem akartak elköteleződni Törökország mellett, sokkal inkább sokoldalú kapcsolatokat akartak a világgal. Törökország persze baráti országnak számít, de az országok politikája sokkal inkább egyfajta egyensúly keresése Kína, Oroszország és a nyugat között, s Törökország csak az egyik hivatkozási pont.

Valójában a török hatás még a kulturális szférában se tudott érvényesülni. Ma a diákok ezekben az országokban idegen nyelvként oroszt és angolt tanulnak, nem törököt. (Leszámítva itt Azerbajdzsánt, az azerieknek eleve nem kell tanulniuk a törököt, az azeri és a török viszonya kb. mint a cseh-szlovák viszony, kölcsönösen értik egymást gond nélkül.)

Még az a török cél se érvényesült, hogy mindenki térjen át a cirill ábécéről a török latin abécére. A kirgizek máig a cirillt használják, a türkmének áttértek a latinra, de nem vették át annak török verzióját. A kazahok és az üzbégek egyszerre használják a cirillt és saját verziójú latint, a cél a cirill lassú kivezetése a használatból. Egyedül az azeriek vették át a török ábécét.

Mi ennek az oka:

  • az egyes új államok célja nem a közös identitás erősítése, hanem éppen ellenkezőleg: a nemzetépítés volt, azaz minél jobban kell különbözni a rokonnépektől, még az írásban is,
  • mint ahogy máshol a világon, az etnikai és nyelvi rokonság nem hoz magával automatikusan baráti viszonyt is, az üzbég-kirgiz viszony pl. nem hogy nem baráti, de egyenesen ellenséges.

Az egyes írások tanulmányozásához javaslom a omniglot.com honlapot. De azért pár érdekesség magyar szemszögből:

  • ahogy a törökben is, az azeriben a nagy I betű kötelezően ponttal írandó: İ -ennek oka, hogy az ı és az i az 2 külön betű, az előbbi a magyar ü-höz hasonlít, de ajakkerekítés nélküli, az utóbbi a magyar i-vel azonos, lásd Azerbajdzsán fővárosa Bakı, ejtése kb. “bacsü” (magyarul a város neve Baku, ez az orosz verzió átvétele),
  • a ğ betű a törökben jellemzően nem jelez hangot (lásd Erdoğan nevében nincs “g” hang), de az azeriben igen: “lazán” ejtett g-nek felel meg, ugyanaz szinte mint a spanyol g (“magyaros” g hang a spanyolban csak orrhang és szünet után van, sőt gyors beszédben szünet után se).
  • a türkmének – a régióban meglehetősen szokatlan módon – a hacseket használják mellékjelként több esetben is: ž = zs, ň = veláris n – továbbá az azeri/török ı-t y-nal írják, ezért viszont külön betűt találtak ki a “j” hangra, ez a ý,
  • az üzbégek a gyakorlatiasságot tartották szem előtt, összes betűjük leírható egy normál angol billentyűzettel,
  • a kazah latin ábécé jelenleg még alig használatos, sőt folyamatosan változtatják. a jelenlegi céldátum bevezetésére 2023.