Törzsi logika

By | 2022-06-08

Vicces élményem 20 évvel ezelőttről, pontosabban 19 évvel ezelőttről.

Magyarországon élve az általam leghallgatottabb rádió a Tilos Rádió és a Pannon Rádió volt, ez utóbbi alig 3 évig működött. Csak ez a 2 rádió volt akkoriban olyan, mely eltért a fősodortól. Az egyik szélsőbalosnak volt elkönyvelve, a másik szélsőjobbosnak – az előbbi esetében ez teljesen abszurd meghatározás volt persze, de az utóbbi esetében is csak részben igaz.

A Tilos nagy érdeme még az is volt, hogy olyan zenéket sugárzott, melyeket senki más. Akkoriban minden nap kocsival kellett vinnem a gyerekeimet iskolába, ez sokszor másfél órás út volt a csúcsforgalomban, ami kibírhatatlan lett volna a normál kereskedelmi rádiók debil zenéivel.

S a közéleti műsorok is jók voltak, szabadon engedtek ellenvéleményt. Szóval érdemes volt követni, annak ellenére, hogy a rádió 2 fő rögeszméjének egyikével se értettem egyet: ezek a homoklobbizmus és a drogliberalizáció. A Tilos érdekessége az volt, hogy nem tartották be a ballib szalon szabályait: erre egy példa, hogy amikor a Jobbik megalakult, azt minden ballib média bojkottálta, de a Tilos meg meghívta adásba beszélgetni Novák Elődöt.

2003 decemberében kitört a nagy Tilos-botrány. Az egyik – részeg – műsorvezető azt mondta adásban “kiirtanám a keresztényeket”. Lett hatalmas tiltakozás. Mivel a tiltakozók “jobboldaliak” voltak, az összes törzs “baloldali” elkezdte védeni a rádiót. Csak volt egy kis baj: a Tilost az őt megvédők 99 %-a nem is ismerte, csak annyit tudott róla “valami balos rádió, amit a jobboldal el akar tiporni”. Aztán ebből sok mulatságos jelenet lett, olyan is felszólalt, aki még a rádió nevét se tudta, az egyik gyöngszemet saját fülemmel hallottam 2004 elején: egy középkorú ballib hölgy akciózott “a Piros Rádió szabadsága érdekében”.

Most ugyanez van fordítva. A Magyarságkutató Intézet közzétett egy érdekes dolgozatot, melyet persze a nagy többség el se olvasott, csak értesült róla félig-meddig, elsősorban a tv-ből:

– de még a tv-adást se sikerült sokaknak értelmezni.

S jönnek a buta vélemények, hogy “győzelem a finnugrok felett”, meg hasonlók.

Valójában a kutatás éppenhogy megerősíti a finnugor kapcsolódást, csak azt nagyobb keretbe helyezi el. A fő megállapítások:

  • az európai hunok és az ázsiai hunok (hsziungnuk) között nem pusztán névegyezés van, hanem azonosság,
  • az avarok hun leszármazottak,
  • a magyar honfoglaló elit származásilag hun, szarmata és ugor,
  • létezett ugor ősnép, ezekkel a homfoglaló magyarok rokonságban álltak, ezek északra tolódott mai maradványai a mai obi-ugorok,
  • a magyar nép mint olyan az i. sz. III-IV. században jött létre mint egység, amikor a hunok egy csoortja – a mai Mongóliából történt i. sz. II. századi kiűzésük után nyugatra vándorolva – egyesült a dél-uráli kevert szarmata-ugor népességgel.

Egyébként érdemes elolvasni a teljes anyagot.

ábra a cikkből