Az első bolgár állam

Ez az előző cikk folytatása

A bolgár törzsek egy része behatol a Római Birodalom területére a VII. sz. közepén, s itt kerül megalapításra Aszparuh kán vezetésével a Bolgár Kaganátus ismételten, Pliszka (jelenleg egy kisváros a mai Északkelet-Bulgáriában) központtal.

bg1a

Bulgária Aszparuh uralkodása alatt

A meghódított terület lakossága legnagyobb részben szláv és elszlávosodott trák volt. A szlávok a VI. században kerülnek a Balkánra, amikor eredeti őshazájukból (a mai szlovák-ukrán-lengyel-belarusz határvidék) elkezdenek vándorolni minden irányba, köztük délre is. Ennek eredményeképpen a Balkán legnagyobb része szláv többségű lesz, az ottani görög, és elgörögösödött illír, trák, macedón lakosság is elszlávosodik.

Aszparuh kán sikeres államalapításának kulcseleme, hogy sikerül kihasználnia a szlávok és Konstantinápoly elletéteit, így a maga oldalára állítja a szláv lakosságot.

A római hatalom kénytelen elismerni az új államot, miután katonai erővel nem képes legyőzni a területére benyomult idegeneket.

Aszparuh fia. Tervel kán megnöveli az ország területét délkeleti irányban. Fontos szerepet játszik Konstantinápoly megmentésében is az arab támadástól. 717-ben indult ez az arabi hadművelet. A muszlim seregek ostrom alá vették Konstantinápolyt. Ekkor III. Leó római császár szövetséget ajánlott az akkor egyébként még nem keresztény Bulgária uralkodójának, Tervel kánnak (aki viszont keresztény volt) a muszlim támadás ellen. A szövetség sikeresnek bizonyult. A több miatt egy évig tartó háborúban a muszlim csapatok súlyos vereséget szenvedtek. Olyan súlyosat, hogy a muszlimok a következő fél évezredben nem próbálkoztak újra támadással.

Tervelt követte Kormiszij kán, majd a következő 70 évben még 8 kán, azaz mindegyikük pár évig uralkodott csak. S az uralkodó kánok ritkán haltak meg természetes halállal. Jellemzően a bolgár arisztokrácia frakcióharcai következtében vesztették életület az uralkodók.

A Római Birodalom számára természetesen Bulgária megjelenése mindigis probléma maradt. Nem csak azért, mert a bolgár állam római területet erőszakkal elfoglalva jött létre, hanem azért is, mert Konstantinápoly alapvetően minden idegen államot barbárnak tekintett, így az ilyen államok ellen csak két elfogadható megoldás létezett: azok megsemmisítése, vagy – ha nem volt meg az ehhez szükséges erő – a velük való kényszerű együttélés, amit azonban ideiglenes megoldásnak tartottak.

Bulgáriában az arisztokrácia – mely uralta az országot, a kán inkább elsőnek számított az egyenlőek között, mintsem abszolút uralkodónak – megosztott volt: a fő választóvonal a Bizánchoz való viszony volt, az egyik csoport Bizáncot ellenségnek tekntette, s végső célnak a Birodalom elfoglalását tekintette célnak, míg a másik csoport inkább a rómaiakkal való békés együttélésben hitt.

Konstantinápoly meghódítását először Telec kán kísérli meg 761-ben. Válaszként V. Konsztatinosz császár megtámadja Bulgáriát, s 763-ban Anhialo kikőtővárosnál (ez a mai Pomorie üdülőváros a tengerparton) hatalmas győzelmet ara a bolgárok felett, azonban a csata után visszavonul: nem látja megfelelőnek a körülményeket egy totális, Bulgária elleni háborúhoz.

Kardám kán (777-803) az első bolgár uralkodó, aki képes arra, hogy a római császárt adófizetésre kötelezze. Ez a 792-es bolgár-római háború után történik, mely bolgár győzelemmel végződik. Ekkor kezd Bulgária terjeszkednie a Balkán-hegységtől délre is.

Kardám utódja Krum kán (803-814), akinek tevékenysége bel- és külpolitikailag egyaránt jelentős. Jelentősen megnöveli az ország területét, elfoglalva Erdély nagyobb részétt, sőt a mai magyar Tiszántúl egy részét is (vazallusai révén egészen a Dunáig jut el, az akkori Frank Birodalom határáig), közben pedig megerősíti a határokat dél felé. Visszaveri a 811-es római támadást, melyben maga Nikeforosz császár is életét veszti. Belpolitikailag ő  az első bolgár uralkodó, aki általánosan érvényes törvénykönyvet ad ki, valamint az első, aki megnyitja az eddig kizárólag a bolgárok számára fenntartott arisztokráciát a szlávok előtt is az: azaz a szláv törzsek vezérei immár nem csak szövetségesek, hanem közvetlen döntéshozókká válnak az ország ügyeit illetően. Szintén érdekesség, hogy Krum alatt kerül a mai bolgár főváros, Szófia először bolgár fennhatóság alá. Szófia akkoriban a Római Birodalom harmadik legfontosabb európai városa, Konstantinápoly és Thesszaloniki után.

Omurtág kán (818-831) belpolitikailag fontos lépést tesz az ország belső egységének megalkotásához: egységes közigazgatást vezet be, ezzel megszűntetve a szláv törzsek autonómiáját. Uralkodása alatt történik az első magyar támadás az ország ellen: a kelet felől vándorló magyarok megtámadják Bulgária északkeleti részét, a csata bolgár győzelemmel végződik, ami arra készteti a magyarokat, hogy ne délre, hanem nyugatra haladjanak tovább.

Preszijan kán (836-852), Omurtág unokája alatt kerül először Macedónia bolgár fennhatóság alatt, így egyesülnek Kuvrát két fia, Asztaruh és Kuver leszármazottai egy országban.

Borisz kán, majd cár (852-889, 893) uralkodása talán a legfontosabb az első bolgár állam történetében.

Külpolitikailag kezdetben sikertelen volt, sikertelen háborút folytat a frankok ellen, miután Frank Birodalom Horvátországgal és Moráviával szövetségben megtámadja Bulgária közép-európai területeit.

865-ben államvallássá nyilvánítja a kereszténységet, betiltja az ősi bolgár sámánizmust. Az ez ellen kitörő lázadást leveri, ami után a lázadást támogató 52 bolgár arisztrokratát kivégeztet. A kereszténység felvételével együtt Borisz a káni címet cárira (a császár szó szláv változata) változtatja, ez nyílt kihívás volt a Konstantinápolyban székelő, magát egyetlennek tekintő császár számára, aki már a frank császárságot sem ismerte el.

Sikeresen kihasználva a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka közti ellentétet, eléri, hogy a bolgár egyház adminisztratív értelemben önálló legyen. A 879-880-es zsinat meghatározza: a Bolgár Egyház nem tartozik a konstantinápolyi pátriárka juriszdikciójába, hanem attól független (autokefál).

885-ben befogadja a Cirill és Metód Moráviából elüldözött tanítványait, így Bulgária lesz az általuk megalkotott cirill ábécé központja. Addig a szlávot görög betűkkel írták. Valójában végül nem a Cirill és Metód alkotta glagolita ábécé terjed el, hanem a tanítványuk, Kliment által 893-ban megalkotott új szláv ábécé, a cirill ábécé, mely a görög ábécé és a glagolita ábécé keverékének tekinthető.

893-ben történt meg hivatalosan a nyelvváltás is Bulgáriában: ekkortól az addigi bolgár hivatalos nyelvet felváltja a szláv, azonban a szlávot is később bolgár névvel kezdik illetni. A bolgár nyelvészet jellemzően ősbolgárról és óbolgárról beszél, ősbolgárnak nevezve az eredeti, uráli-altáji nyelvet, míg óbolgárnak az indoeurópait. Alternatív elnevezés még a bolgár-türk és bolgár-szláv elnevezés, de az előbbi nevet a bolgár közvélemény nem kedveli, történelmi okokból.

Az elszlávosodás teljesen végbement pár évtized alatt az egész társadalomban, az eredeti bolgár nyelv a X. század végére teljesen kihalt Bulgáriában, de természetesen maradtak nyomai a bolgár-szlávban: pár szó (köztük természetesen a legfontosabb maga a „bolgár” szó) és egyes sajátos nyelvtani jellemzők miatt. Ma is nyelvtanilag erős különbség van a bolgár és a többi szláv nyelv között: míg az öszes többi szláv nyelvben 6 vagy 7 névszói eset van, a bolgárban ezek szinte teljesen eltűntek (főneveknél csak alanyeset van, egyes tulajdoneveknél megmaradt a hívóeset, a névmásoknál maradt meg a legtöbb eset, de itt is csak 3 eset létezik a mai bolgárban), az igeragozásnál pedig a fordítottja a helyzet: a mai bolgárban 5 igemód és 9 igeidő van, a legtöbb szláv nyelvben ennek fele sincs meg. Továbbá: egyedül a bolgárban létezik névelő a szláv nyelvek között, s egyedül a bolgárban léteznek birtokraghoz hasonló nyelvtani elemek.

Ekkor alakul ki a mai bolgár nemzeti identitás, mely kulturálisan szláv, de magát az eredeti, altáji nyelvű bolgárok folytatásának tekinti, miközben közösséget érez a balkáni szláv és trák lakossággal is.

Borisz 889-ben lemond a trónról fia, Vladimir-Raszate javára, azonban amikor az megpróbálja visszaállítani a sámánista vallást, visszatér a trónra, fiát megvakítatja és börtönbe zárja, majd rövid uralkodás után átadja a trónt második fiának, Szimeonnak.

893-ben Borisz áthelyezi Bulgária fővárosát az addigi Pliszkából Preszlavba (jelenleg kisváros a mai Északkelet-Bulgáriában).

A korabeli római gondolkodás számára alaptézis, hogy a keresztényeknek csak egy állama lehet, s ez a Római Birodalom. Minden ettől eltérő helyzet abnormálisnak és ideiglenes kényszernek számít. Így tekintenek Bulgáriára is, s ezért van az, hogy Bulgária kereszténnyé válása sem változtat ezen.

Szimeon cár (893-927), Borisz cár fia alatt éri el Bulgária legnagyobb területi kiterjedését, azonban hamarosan elveszti az ország közép-európai részeit, a magyarok honfoglalása miatt. A magyarok Konstantinápoly szövetségeseként megtámadják a bolgár fővárost is, de – bár csatát nyernek – elhagyják a területet északnyugat felé, viszont ekkortól egész Erdély megkérdőjelezhetetlenül magyar fennhatóság alá kerül.

bg1b

Bulgária legnagyobb kiterjedése (IX. sz. vége)

917-ben Szimeon hatalmas győzelmet arat a római sereg felett Aheloj (Aheloosz) folyónál (a mai Burgasz környékén), ami után magát római császárra nyilvánítja, de ténylegesen sosem sikerül neki Konstantinápoly meghódítása.

Szimeon fia, I. Petar cár (927-969) a leghosszabb ideig uralkodó bolgár cár. Eléri, hogy Konstantinápoly hivatalosan is elismerje a bolgár uralkodó cári címét. Továbbá a Bolgár Egyház vezetőjének rangja hivatalosan pátriárka lesz, az első az új pátriárkátusok közül. (Az eredeti 5 ősi pátriárkátus: Alexandria, Antiochia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Róma.)

II. Borisz cár (969-971), Petar cár fia alatt az orosz-római csapatok megtámadják Bulgáriát, 971-ben a fővárost is elfoglalják és a cárt fogságba ejtik.

Az ország nyugati része megmarad, de nincs uralkodó a kialakult káoszban. A hatalmat Nikola, Szófia örmény származású ispánja és 4 fia veszik át.

Bulgária teljes keleti fele a Római Birodalom része lesz. Az új bolgár főváros ekkortól Ohrid (a mai Macedóniai Köztársaság nyugati határán).

977-ben Borisz sikeresen megszökik a fogságból, de a bolgár határon tévedésből – bizánci kémnek gondolva őt – megölik.

977-ben Roman, II. Borisz öccse lesz a cár, ő is bizánci fogságba kerül 991-ben, ahol egészen haláláig, 997-ig marad.

Eközben a tényleges hatalmat Nikola és négy fia gyakorolják a cár nevében.

A cár halálakor, Nikola egyik fia, Szamuil lesz az új cár. Szamuil cár (997-1014) Magyarországgal lép szövetségre Bizánc ellenében, fia feleségül veszi a magyar Judit hercegnőt (Géza nagyfejedelem lányát). Később azonban a bolgár-magyar kapcsolatok megromlanak, mert a bolgár cár Koppányt támogatja István ellenében a magyar hatalmi harcokban. István hatalmának megerősődése után a magyarok emiatt bosszút állnak: megtámadják Bulgáriát északról, s sikeresen Magyarországhoz csatolják az addig bolgár Belgrádot (Nándorfehérvárt) és környékét.

bg1c

Bulgária kiterjedése 1014-ben

Az immár teljesen meggyengült Bulgária ellen a végső csapás a római támadás 1014-ben, amikor a bolgár hadsereget szinte teljesen megsemmisíti II. Baszileosz császár (aki emiatt a „Bolgárölő” nevet kapja). Maga Szamuil a csata után hal meg, szívinfarktust kap, amikor megtudja, hogy hadserege megsemmisült.

Szamuil fia, Gavril Radomir cár (1014-1015) már csak a mai Macedónia egy részére kiterjedő Bulgária ura. 1015-ban unokatestvére, Iván Vladiszláv (1015-1018) sikeres puccsot követ el ellene. Miután a rómaiak elfoglalják Ohridot, a fővárost, Iván Vladiszláv áthelyezi azt Bitoljába (a mai Macedóniai Köztársaság déli határán), majd ellentámadást kísérel meg. 1018-ban a csatamezőn hal meg.

Az 1018-as vesztes csata után a bolgár arisztokrácia megadja magát, elfogadja a római uralmat. Egyedül a magát cárrá nylvánító II. Presziján (1018) mutat ellenállást, a mai macedón-albán hatávidéken, Berat központtal (a mai Albániában) pár hónapig ellenáll, azonban a sikertelen harc után, megadja magát, majd Magyarországra menekül, ahonnan még 1061-ben bekövetkezett haláláig próbálja fenntartani a bolgár államiságot, egyfajta – mai szóval – emigráns kormányként. Ő az első bolgár állam utolsó uralkodója.

1018 után majdnem 2 évszázadon keresztül nem létezik bolgár állam. A bolgárlakta földek a Római Birodalom részei. A bolgárlakta földek a Birodalmon belül 5 tartományt alkottak:

  • Bulgaria tartomány – a mai Nyugat-Bulgária, a mai Koszovó, a mai Macedónia, s a mai Kelet-Szerbia, székhelye: a mai Szkopje (Macedónia),
  • Makedonia tartomány – mai görög Égei-tengeri partszakasz keleti részs és a mai Törökország európai részének nyugati sávja, fővárosa a mai Edirne (Törökország),
  • Paradunavon tartomány – a mai Kelet-Bulgária és a mai román Fekete-tengeri partvidék, a székhelye: a mai Szilisztra (Bulgária),
  • Sztrimon tartomány – a mai görög Égei-tengeri partszakasz nyugati része, székhelye: a mai Szeresz (Görögország),
  • Traki tartomány – a mai Törökország európai területének nagyobb része és környéke, székhelye: a mai Lüleburgaz (Törökország).

A bolgár államiság csak 1185-ben áll vissza.