Kategóriák

By | 2018-08-22

Az előző cikkek tapasztalatából okulva, most igyekezni fogok rövidebb és lényegtörőbb lenni.

Ez a mű ugyanazt a témát elemzi, mint a Metafizika, részben más részről kibontva.

Szóelemzés

Homonímia – amikor ugyanaz az alak, de más a jelentés, azaz egy szó több dolgot jelent.

Szinonímia – amikor ugyanaz az alak és ugyanaz a jelentés.

Paronímia – amikor végződésében eltérő, s a jelentés is ugyanaz, pontosabban származékos.

Szótípusok

Egyszerű, melyek önállóan állnak. Ezek a kategóriák.

S összetett, melyben szavak kapcsolódnak egymáshoz.

A 4 lehetőség:

  • Egyes dolgok lehetnek alanyok határozmányai, ezek sose szerepelnek magában az alanyban, az alanyban szerepelés nem azt jelenti, hogy része, hanem azt, hogy önmagában nem képes létezni tőle (azaz járulékos tulajdonság). Ezek az általános lényegi elemek, azaz általánosak és önállóan létezők.
  • Más dolgok nem lehetnek alanyok határozmányai, de szerepelnek magában az alanyban. Ezek az egyedi járulékos elemek, azaz egyedik, de önállóan nem létezők.
  • Megint más dolgok lehetnek alanyok határozmányai és szerepelnek is bennük. Ezek az általános járulékos elemek, azaz általánosak, de önállóan nem létezők.
  • Végül olyan dolgok is vannak, melyek se nem lehetnek alanyok határozmányai, se nem szerepelhetnek bennük. Ezek az egyedi lényegi elemek, azaz egyedik és önállóan létezők. Az önállóan vett egyed sosem lehet határozmány, de egyes esetekben szerepelhet az alanyban.

Általános

Ami egy dolog határozmánya, az automatikus határozmánya annak is, aminek ez a dolog határozmánya lehet.

Természetesen azonban egymással nem összefüggő nemek esetében a fajtáik nem kapcsolhatók össze.

Kategóriák

A 10 kategória:

  • lényeg,
  • mennyiség,
  • minőség,
  • viszony,
  • hely,
  • idő,
  • hely,
  • elhelyezkedés,
  • állapot/birtoklás,
  • cselekvés,
  • szenvedés.

A lényeg

A lényeg lehet elsőrendű és másodrendű. Elsőrendű az – ezt a Metafizikában a szerző egyszerűen csak lényegnek nevez, „elsőrendű” kiegészítés nélkül – ami maga az egyedi dolog, mely nem lehet semmilyen alany határozmánya, sem képes egy alanyt meghatározni.

A másodrendű lényegek a fajták – fajok és nemek. A faj neve és meghatározása is határozmánya az adott faj egyede számára.

Az alanyban meglévő dolgokból a név néha lehet határozmány, de a meghatározás sosem.

Az elsődleges lényegeket leszámítva minden lehet vagy határozmánya egy elsődleges lényegnek, vagy része lehet.

A másodlagos lényegek közül a faj lényegibb a nemnél.

Az elsődleges lényeg a lényeg a szó szoros értelmében, mert ő az, mely minden dolog mögött áll, s minden más vagy a határozmánya vagy tartalmazza őt.

Ugyanez a kapcsolat van a faj és a nem között. A faj alany a nem számára, melyről a nem határozmányt alkot, míg fordítva a faj nem lehet a nem határozmánya.

A másodlagos lényegek azok, melyek ismeretet adnak az elsődleges lényegről. Ezek az ismeretek sosem szerepelnek magában az alanyban.

Minden ami lehet határozmánya egy egyednek, az lehet az őt tartalmazó fajnak is.

A lényeg sajátossága, hogy nincs ellentéte. Ahogy a fajoknak és a nemeknek sincs.

A lényegre a fokozás se lehetséges.

A lényeg fontos jellemzője, hogy bár egy és ugyanaz, képes ellentétes minőséget felvenni, ez a lényeg egyedülálló tulajdonsága. Pl. egy szín nem lehet egyszerre fekete és nem-fekete. De ugyanaz a lényeg lehet egy adott pillanatban fekete, majd nem az.

Mennyiség

A mennyiség vagy különálló vagy folyamatos. Különálló: szám, beszéd. A különállóknak nincs közös határuk. Folyamatos: vonal, felület, szilárd anyag, idő, hely.

Egyes mennyiségek viszonylagosak mint rész az egészhez.

A mennyiség lehet egymástól viszonylagos helyzetű részek összessége vagy nem. Pl. a felületnek egymás mellet lévő részei vannak, míg az idő nem áll maradandó részekből.

Bizonyos dolgok csak járulékos módon mennyiségek. Pl. a fehér nagy, de az alatt pl. egy nagy fehér felületet értünk valójában.

A mennyiségnek nincs ellentéte. A „kicsi” és „nagy” nem mennyiségi, hanem viszonybéli ellentét.

A mennyiség nem fokozható. Az „öt” az nem erősebben öt, mint amennyire a „három” három.

A legnagyobb megkülönböztető jele a mennyiségnek az egyenlőség és az egyenlőtlenség. Minden típusú mennyiség vagy egyenlő vagy egyenlőtlen egy másik azonos típusú mennyiséggel.

Ugyanez nem igaz pl. a minőségre, ahol csak a hasonlóság és különbözőség lehetséges.

Viszony

Amikor egy dolog egy másik dologhoz képest van meghatározva.

Lehetséges ellentét. Továbbá fokozás is.

A viszony lehet kölcsönös viszonosság alapú vagy nem. A rabszolga és a rabszolgatartó feltételezik egymást, míg a tudás és a tudás tárgya lehet független egymástól.

Ami a lényegeket illeti, nem lehetnek egymással viszonyban.

Minőség

Amikor egy dolog milyenségére utalunk.

Négy változata lehetséges:

  • magatartás/tulajdonság – mely tartósabb minőséget jelez.
  • állapot – mely könnyebben változó minőséget jelent,
  • szenvedő minőség – olyan tulajdonság, mely valami más tartós részvétele miatt van jelen,
  • alak – dolgok külső alakja.

A minőségek esetében lehetséges az ellentét és a fokozás is.

Cselekvés és szenvedés

Mind a cselekvés, mind a szenvedés esetében lehetséges az ellentét és a fokozás is.

A többi kategóriát illetően Arisztotelész azt mondja, azok maguktól érthetőek.

Egyéb határozmányok

Most azoknak a szavaknak a vizsgálata következik, melyek állíthatóak mindegyik kategóriáról.

Szembenállás

A szembenállás négy dolgot jelenthet:

  • viszonylagosság, pl. dupla és fél,
  • ellentét, pl. rossz és jó,
  • meglét és hiány, pl. látás és vakság,
  • állítás és tagadás, pl. ül és nem ül.

A viszonylagosság esetében a két szembeálló dolog függ egymástól.

Ellentét esetében nincs ilyen függőség. A jó nem a rossz jója.

Ellentétből kétféle van:

  • egymást kizáró ellentét, itt nincs közbülső, pl. páros és páratlan,
  • egymást nem kizáró ellentét, itt van közbülső, pl. fekete és fehér.

A meglét és a hiány, valamint az állítás és a tagadás mindig ugyanarra az alanyra vonatkozik.

Nemlétező alany esetében minden rá vonatkozó ellentétes típusú megállapítás hamis lesz. Ugyanez meglét és a hiány esetében.

Ha azonban a nemlétező alanyra állítás és tagadás típusú megállapítás van, akkor a tagadó állítás igaz. Ha Szókratész nem létezik, akkor igaz róla az állítás, hogy nem beteg.

A szembeálló tulajdonságoknak ugyanazon fajhoz vagy nemhez tartozó alanyokban kell jelen lenniük. Az ellentétpároknak pedig vagy ugyanazon nemhez, vagy ellenkező nemekhez kell tartozniuk, vagy ők maguknak kell nemeknek lenniük.

Előzetesség

Az előzetességnek 5 értelme lehetséges:

  • időbelileg,
  • folyamatban való elhelyezkedést illetően,
  • bizony rend szerint,
  • jobbság és tiszteletbeliség alapján,
  • a tétel és a tény kapcsolata alapján (a tény fennállásából következik az erről szóló tétel igazsága).

Egyidejűség

Az egyidejűség:

  • dolgok, melyek létrejövése ugyanakkor történik.
  • dolgok, melyek természet szerint egyek, azaz az egyik létezése feltételezi a másikát, anélkül, hogy egymás okai lennének, pl. dupla és fél.
  • fajta szerint: az adott nem felosztásából eredő fajok.

Mozgások

Hat féle mozgás létezik:

  • létrejövés,
  • megsemmisülés,
  • növekedés,
  • csökkenés,
  • változás,
  • helyváltoztatás.

A változás más a többi mozgástípusnál. A megváltozott dolog nem feltétlenül növekszik, csökken, vagy szenved el más mozgást, ahogy ez fordítva is így van: a növekvő, csökkenő, más módon mozgó dolog nem feltétlenül változik meg.

Mindegyik mozgásfajtának van ellentéte, kivéve a változást és a helyváltoztatást, hacsak nem tekintjük a változás ellentétének a minőségben maradást, a helyváltoztatás ellentétének pedig a nyugalomban maradást.

Birtoklás

A birtoklás értelmei:

  • minőség alapján, pl. van tudásunk,
  • mennyiség alapján, pl. valaki adott magasságú,
  • szűkebb értelemben vett birtoklást illetően, pl. valakin van valamilyen ruházat,
  • tartalmat illetően, pl. egy adott hordónak van bora, a bor benne van,
  • szerzeményt illetően, pl. valakinek van egy háza,
  • viszonyt illetően, pl. valakinek van felesége, azaz vele él.