Friss hír: a Facebook alkalmazottainak új neve ezentúl „metamate” – ezzel ugyanis „még egyértelműbbé vált, hogy mi a cég célja, és az is, hogy a munkavállalók egy nagy közösségként dolgoznak a metaverzum létrehozásán”.
Minden nagy cég életében eljön ez a pillanat. Nincs már mivel foglalkozni, így elkezdődik a szavakkal való marháskodás.
Ha nem tapasztaltam volna egykor a saját bőrömön, nem hittem volna el.
Amikor 2007-2009 között nokiás voltam, egy szép nap, valamikor 2008-ban, jött a fenomenális döntés kiemelten magas szintről: ezentúl az úgyfélszolgálat neve nem Nokia Customer Support, hanem Nokia Care, s ez annyira alapvető koncepcionális változás, annyira 180 fokos változás a cég életében, hogy ez minden más nyelvre is érvényes!
Eleinte valaki még értelmesen megpróbálta elmagyarázni, hogy a Nokia Care nem fordítható le magyarra. Mert mondjuk a Nokia Gondoskodás az valami öregotthon elnevezésnek tűnik, a Nokia Törődés az meg betegszolgálatnak, a Nokia Gondozás valami fatális tévedésnek, míg a Nokia Aggodalom meg szimplán röhejes, de mind a 4 verzióban van valami közös: egyik se fejezi ki azt, amit az angol változat, azaz azt, hogy ügyfelek bajos ügyeivel való kiemelt gondoskodás zajlik.
A válasz az volt: ez a döntés, tessék betartani, pont. A mi dolgunk ugyanis nem a gondolkodás, hanem a teljesítés.
Ilyenkor persze a kelet-európai ember gyorsan feltalálja magát: legyint, bólint, majd nem teljesít.
A leglelkesebb dolgozók eleinte angolul mondták be a nevet, azaz „Nokia Kér”, azért nem merték alapól nem betartani az utasítást, de hamar ők is abbahagyták, miután erre a válasz a „mi van? mit kér? én az ügyfélszolgálatot hívtam!” lett jellemzően.
A lényeg: a „fenomenális” koncepcióváltás után 2 héttel mindenki már csak a régi „Nokia Ügyfélszolgálat” nevet használta.
Fent pedig elkönyvelték: a koncepcióváltás teljes siker.
A nagy cégek szabálya: senki se tud semmit, annak amit mégis tud semmi köze a valósághoz, viszont minden teljes kirobbanó siker.