A komcsizás egyrészt idejétmúlt, mert az a mai nemzedék, akinek még értelmezhető emlékei vannak a kommunizmusról, ma már közel 50 éves. A többieknek pedig a szó nem mond semmit, csak valamiféle hamis és – attól függően, hogy kikkel beszélt – túlzóan negatív vagy túlzóan pozitív álismeretei vannak a korról.
De a másik szempont fontosabb. A ballib ellenzék peremén kezd kialakulni egy marginális, de mégis – legalábbis a korábbi időszakhoz képest – létező kommunista jellegű divathullám, nyugati mintára. Ez azonban tényleg csak jellegében kommunista, tartalmilag sokkal inkább a radikálisan progresszívista liberalizmushoz kötődik. Valójában tehát álkommunistákról van szó. Egy igazi kommunista ugyanis osztályharccal foglalkozik, nem a 72 kitalált nem jogaival vagy a nyelv progresszívista átalakításával.
Az igazi probléma, hogy ezen marginális csoportok szövegét átveszi részben a fősodrú ballib ellenzék is, propagandaként.
De éles helyzetben mindig kiderül, ezek az emberek ultraliberálisok, nem kommunisták. Jó példa az új szabály, mely szerint a hipermarketek kötelesek lesznek a lejárat előtti élelmiszer termékeiket felajánlani ingyenesen jótékony célra.
Az összes ballib mit is érvelt ez ellen azonnal, szinte automatikusan? Azt legelőször, hogy ez sérti a tulajdon szent és sérthetetlen jogát, hiszen mindenkinek szent joga a tulajdonát képező élelmiszert kidobni a kukába. Aztán eleve miért avatkozik bele a kormányzat a szabad piac láthatatlan kezének csodás munkájába. S a többi elmebeteg liberális álérv.
De mit mondana egy tényleges kommunista? Az alapelvvel egyetértene, csak a részleteket kritizálná: miért csak a nagy boltok, miért csak 48 óra, stb.
Az értelmetlen komcsizás csak segíti a ballibeket, tessék észrevenni.