Természetesen nem az abszolút értelemben legdrágább ingatlanok az érdekesek. Ez a legfelső elit – nem is a felső 1 %, hanem inkább a felső 0,1 % – belügye, s sehol a világon nem érinti a kisemberek életét.
Ami engem izgat, az egy normális méretű és minőségű lakás egy jó, de nem luxus környéken mennyi átlagfizetéssel vásárolható meg. Tekintsük ezt a lakást 60 m2 méretűnek, s mondjuk Budapest viszonylatában jó helyen, de nem az I., a II., vagy az V. kerületben lévőnek, mondjuk vegyük a XIV. kerületet, azért ezt, mert én ezt ismerem a legjobban.
Egy XIV. kerületi 60 m2 -es lakás jelenleg átlagosan 52 millió Ft. A budapesti nettó havi átlagbér pedig 320 ezer Ft. Azaz kerekítve 14 évig kell dolgozni egy lakásért.
Összehasonlítás: Szófia esetében az arány kicsit rosszabb, kb. 16 év, míg London esetében csak 9 év. Londonban pl. 1 m2 átlagára 6 ezer font, míg a havi átlag nettó bér 3500 font.
Ami engem megdöbbentett pár éve: ráeszméltem, a legdrágább az ingatlan Afrikában! Sehol a világon nincsenek olyan fantasztikus arányok, mint Afrikában.
S Afrikán belül is a csúcs Angola. Angola fővárosában, Luandában az átlagfizetés 50 ezer kwanza (= 40 ezer Ft), míg egy 60 m2 -es lakás átlagára 45 millió kwanza (= 36 millió Ft). Azaz egy ilyen lakáshoz 75 évnyi átlagbér kell!
A magyarázat természetesen a hatalmas mértékű egyenlőtlenség Angolában. A lakosság kb. fele nyomorban él. További 40 % szegény. Ez a 90 % vagy lakás nélkül él vagy lakhatásra alkalmatlan lakásban, a legjobb esetben pedig lakhatásra ugyan alkalmas lakásban, de azt túlnépesítve. Akinek bármilyen saját normális lakása van, az eleve már a felső 10 % része.