A létbetegség fokozatai

By | 2021-07-16

A lélekbetegség/létbetegség az egyén szakralitás iránti tudatalatti vágyakozásának a tünete. A modernitás ketrecében ide-oda vetődő egyén előbb-utóbb rádöbben a nagy hiányra.

Mi hiányzik neki? Az, hogy teljesértékű helye legyen a világban. S ennek be nem teljesülése boldogtalansághoz vezet.

Sokan észreveszik, a szegényebb ember boldogabb. De ebből téves következtetés lenne az, hogy a pénz, a vagyon az okozója a hiányérzetnek. Egyszerűen ez egy járulékos jelenség. Íme hogyan.

Van 4 fő szint:

  • biológiai szükségletek kielégítése,
  • szociális szükségletek kielégítése,
  • lelki szükségletek kielégítése,
  • szellemi szükségletek kielégítése.

Minél nehezebb az alacsonyabb szintek elérése, annál inkább van az egyén elmerülve a hétköznapi életben. Ennek pedig sajátos mellékhatása: nem ér rá mással foglalkozni. S fordítva: minél több van elérve az adott egyén által, annál több szabad gondolata marad, s ezek mindenképpen eljutnak oda, hogy megjelenik a nagy hiány érzete.

A modernitás többféle gyógyszert kínál:

  • a vallást annak pozitív vagy negatív alakjában: azaz lehet ez istenhit és annak hiánya, azaz ateizmus: az istenhívő hisz, reménykedik abban, hogy a túlvilágon megkapja a teljes életet a földi deszakralizáltság helyett, az ateista pedig meggyőzi magát, az ami van, valójában tökéletes, s ennek tökéletes kiélvezése a megoldás,
  • a test manipulálását, mely elvezet a lélek elhomályosításához: azaz alkohol, drogok.

Valójában itt a vallás is csak pótszer, mert nem képes megoldást adni a földi életre. Hiszen azt mondja: várj, de nem ad receptet a földi élet helyrehozására. A legmélyebben hívő ember se képes magának szakrális környezetet teremteni, mert egyszerűen nem csak tőle függ ez.