A 70-es, 80-as évek Kádár rendszerének volt több archetípusa.
A hatalmi apparátusban a 3 főtípus az ősbuta kommunista, a karrierista, s az értelmiségi volt.
Az ősbuta kommunista az a típus volt, aki semmihez se értett, de egész életét mint párfunkcionárius töltötte el, így komoly kapcsolati hálóval rendelkezett, ami miatt nem lehetett se kirúgni, se lefokozni. A kádári elit ezeket egyedül úgy tudta semlegesíteni, hogy magasabb kamubeosztásba helyezte őket, majd várt, míg elérik a nyugdíj idejét.
A karrierista nyilvánvaló mi, felesleges elemezni.
De most a harmadik típusról írok: a tájékozott, művelt értelmiségiről, aki a hatalmi apparátus része lett. Eleve nem hitt semmilyen eszmében, a hivatalosban sem, de nem volt gátlástalan törtető se. Amolyan absztrakt humanizmusban hitt, meg hogy tegyük azt, ami tehető a körülmények között. Hasznos ember is volt az ilyen, mert amikor különösebb kockázat nélkül segíteni lehetett valakinek, akkor segített.
Aztán aki ebből a típusból aktív politikus lett a rendszerváltozás után, az megmaradt ilyennek. Továbbra is küzd az eszmék ellen, szerinte nincsenek eszmék, hanem valamiféle általános „jóakarat” van. Ez aztán elnevezi időnként baloldalnak, időnként liberalizmusnak, európaiságnak, meg még sok más üres szóval.
Mintha saját magáról beszélne Ildikó, aki annyira lenézi az embereket, hogy fel se tételezi róluk: van aki rájön milyen álságos pont az ő szájából ez a „politika kiüresítése” szöveg.
Ő pontosan protípusa ennek a fajnak. Amikor még cenzor volt a Párközpontban sokaknak segített, ő maga kiröhögte a szabályokat, s sokaknak tanácsot adott, hogyan fogalmazzák át mondanivalójukat úgy, hogy az átmenjen a cenzúrán, sokszor elnéző volt, a határesetek előfordulásakor mindig a hatalom ellenében döntött. Alapvetően egy megértő típus, aki nem akart ártani senkinek, s tényleg csak akkor tiltott, amikor tényleg nem volt más lehetősége.
Szóval egyénileg, emberileg ez a típus kellemes, mint ahogy az elnéző, legyintő rendőr is jobb mint mind a korrupt rendőr, mind a rugalmatlan akadékoskodó rendőr. Csakhát ebből rendszert építeni… Mert pl. mi lenne, ha inkább egy jobb rendszer lenne, mint az, hogy egy rossz rendszer legyen, melyben örülni kell a jóakaratú, elnéző ellenőrnek?
Ez a semmibensemhiszekizmus szerencsére szépen ránőtt a ballibek fejére. Mert ők voltak azok, akik ezt a kádárértelmiségi típust képeek volták magyukba integrálni a Kádár-rendszer bukása után.
Az eredmény az egy. lejárattak mindent amihez nyúltak. Ami persze nekünk pont jó. De ez már más kérdés.