A sportolók, s általában a sztárok, celebek politikai véleménynyilvánítása fontos tényező, hiszen hatalmas a reklámértéke.
Persze vigyázni kell nagyon! A sztár akkor mondhat csak véleményt, ha az előzetesen engedélyezett, helyes vélemény.
Én ezt már megéltem, a másik oldalon, a szovjet rendszerben. Akkor is korlátlanul lehetett önkéntesen támogatni bármilyen, a Pártnak kedves ügyet. Ezért külön dicséret is járt. Ahogy ma: ájult tiszteletet és tapsot kap minden sportoló, aki önként propagál bármilyen a hatalomnak kedves témát, pl. átkozza Kínát, Oroszországot, kiáll a szivárványosokért, azok gyermekrontási alapjogaiért, az abortuszért, szidja Trumpot, vagy támogatja a négerek rasszizmusát, stb. Sok ilyen „jó ügy” van, lehet közülük válogatni.
Továbbá, a kevésbé spontán sztároknak meg vannak speciális kötelező programok: néha tisztelegni kell, néha letérdelni, csoportos foglalkozások vannak. S jajj annak, aki kibújik a kötelesség alól. Olyan lesz a sorsuk, mint akik nem mentek el az önkéntes kommunista szombatra fát ültetni vagy parkot söpörni!
Persze vannak nagyon rossz sztárok is. Ők képesek saját ötletekkel fellépni, az engedélyezett témákon kívül. Szembe átallnak menni a progresszív értékekkel. Pl. azt mondják, hogy ALL LIVES MATTER! Az ilyenektől azonnal meg kell vonni a sztár rangot! Eleve az ilyen fasisztákat nem is illeti meg a véleménymondás joga.
