Én személyesen utálom a fentezi műfajt, de a múzsám szereti nagyon. Így hát letöltöttem neki az új Gyűrűk Ura világegyetem részt, az idén kiadott sorozatot.
Azt előre tudtam, hogy én elalszom rajta, s már éppen aludni készültem, amikor felriasztott múzsám megjegyzése „hát, ez nagyon szar”.
Szóval ő se akarja nézni.
Én egyébként nem tapasztaltam a látott kb. 25 percben semmi újat, ugyanaz a Gyűrűk Ura stílus. Amatőr színészek iszonyú rossz játéka, mindenki vagy gonosz vagy jó.
A gonoszok életcélja gonosznak lenni. De erről született jó paródia a Monthy Python jóvoltából.
A jók meg még nevetségesebbek. Átszellemült arccal néznek előre, s marhaságokat mondanak. Ilyen „alattam a pince, felettem a padlás, de ha fejre állok, akkor felettem lesz a pince, s alattam a padlás, ez a létezés nagy rejtélye” típusú álbölcsességeket, melyek elmondásakor láthatóan a színészek nehezen tartják vissza röhögőgörcsüket.
Egyik kedvenc filmem, Peter Sellers főszerepléséval a Being There – ott külön kiadták az elrontott felvételeket. Nagyon jó az a rész, ahol a szerepe szerint csendes elmebeteg és 0 körüli intelligenciával rendelkező Sellers egy hosszú, teljesen abszurd monológot ad elő – nos, ezt 15-ször kellett felvenni, mert a színész folyton elröhögi a szöveget.
De az a film jó, az új Gyűrűk Ura meg szar. Még a fentezikedvelők szerint is.