A bolgár nemzeti emlékezet egyik vitás pontja, mely sokszor máig él: hogyan lehetséges, hogy a VII. század végén alapított, majd a VIII. sz. végétől erőteljesen növekvő bolgár állam előbb folyamatosan erősödve regionális erő lett, majd mindez a X. sz. második felében visszafordul, mégpedig olyan szinten, hogy az állam 1018-ban meg is szűnik. Az előzmény: a 792-es markeli csata… Read More »
Nem igazán szoktam idegen cikkeket idézni kritika nélkül, de most kivételt teszek. Egy neves bolgár jobboldali megmondóember írta, azaz ellenoldali ember (Bulgáriában a „jobboldal” azt jelenti: nyugatpárti, euroatlantista, prokapitalista, szekuláris, modern módon nacionalista, jellemzően liberális-konzervatív, ritkábban liberális-progresszív). A szerző jelenleg a Deutshe Welle egyik kulcsembere, de korábban volt már a Soros Alapítvány bulgáriai elnöke is. A cikk nem… Read More »
A keresztény korban a népvándorlásokkal kapcsolatban az alapvető tapasztalat az volt, hogy a keletről jövő „vad” népek úgyis csak rövid időre maradnak, mert vagy beolvadnak, vagy visszamennek, vagy teljesen megsemmisülnek. S tényleg, a legtöbb akkori bejövő nép ma nincs, csak régészeti emlék. Egy kisebb rész meg visszament, megfogyatkozva, lásd pl. az avarok, akik ma egy 1 milliós nép… Read More »
A bolgár történelem 1913. június 16-át nevezi így: a bűnös őrület napja. Ezen a napon döntött úgy I. Ferdinand bolgár cár, hogy fegyveres úton változtatja meg az I. balkáni háborút (1912-1913) lezáró, 1913. május 30-án aláírt úgynevezett Londoni egyezmény feltételeit. Az I. balkáni háború lényege: a 4 balkáni keresztény állam – Bulgária, Görögország, Montenegró, Szerbia – orosz közreműködéssel… Read More »
A bolgár kommunista valláspolitika alapvetően két időszakot ölelt fel. Az első a 70-es évek elejéig volt, ez a hagyományos leninista hozzáállás volt, azaz a vallás ellenség. A bolgár sajátosság csak az volt, hogy szovjet módszerek drasztikussága sose lett átvéve, azok mindig enyhített alakban lettek alkalmazva. Azaz Bulgáriában – szemben az oroszországi módszerrel – sose romboltak le templomokat, alakították… Read More »
A mai nap – szeptember 9. – tiszteletére. Bulgária a felszabadulása (1878) óta a puccsok és felkelések országa volt, egésze a kommunista hatalomátvételig (1944). Szinte latin-amerikai viszonyok voltak ebből a szemszögből. Íme ezek, a szükséges történelmi háttérrel. A bolgár történelmi hagyományban csak „hónap és nap” vagy csak „hónap” alapján nevezik ezeket az eseményeket, ez alól kevés kivétel van.… Read More »
Ma van az egyik bolgár nemzeti ünnep, az Egyesülés napja. Ez a Bulgáriai Fejedelemség és a Kelet-Ruméliai Autonóm Tartomány egyesülésének napja 1885-ban. (Valóján a szeptember 6-i dátum a juliánus naptár szerinti dátum, Bulgária 1916-ig a juliánus naptárat használta, de a szokás az, hogy az ilyen ünnepeket úgy ünneplik, hogy nem vesznek tudomást a naptárváltásról. Valójában az egyesülés a… Read More »
A bolgár nemzeti emlékezet leginkább ellentétesen megítélt alakja a XIX. századból egy Sztefan Sztambolov nevű ember volt. Már korában így volt, ma is így van. Az egyik tábor számára hatalmas nemzeti hős és országépítő, sikeres politikus, a másik tábor számára áruló és diktátor. A bolgár kultúrharc kicsit hasonló a magyar népi-urbánus ügyhöz, csak éppen Bulgáriában ez egyetlen kérdésre… Read More »
