Elveszett megyenevek

By | 2024-03-02
Megosztás:

A Trianon előtti Magyarország utolsó közigazgatási reformja 1881-ben volt, akkor alakult ki a Trianon idején hatályos 72 közigazgatási egység: 71 megye + Fiume, mely egyik megyéhez se tartozott, de önálló megyét se alkotott (a 71 megyéből 8 Horvát-Szlavónország területén, innen a népszerű „64 vármegye” elnevezés).

Trianon után a Horthy-rendszer, jelképes céllal, egyetlen megyenevet se szüntetett meg, azaz akármilyen kis rész is maradt az ország területén egy megyéből, annak neve meg lett hagyva.

A kommunista rendszer ezzel szakított, azaz a megyenevek egyszerűsítve lettek, számuk is csökkentve lett 25-ről 19-re.

1990 óta maga az alaprendszer nem változott, csak a nevek. Az 1950-ben eltörölt nevek egy része vissza lett állítva 1990-től folyamatosan:

  • Csongrádból lett Csongrád-Csanád 2021-ben,
  • Győr-Sopronból lett Győr-Moson-Sopron 1990-ben,
  • Szolnokból lett Jász-Nagykun-Szolnok 1990-ben,
  • Komáromból lett Komárom-Esztergom 1990-ben,
  • Szabolcs-Szatmárból lett Szabolcs-Szatmár-Bereg 1990-ben.

Maradt viszont 12 megyenév, mely már megszűnt hivatalos elnevezésként. Ezek:

  • Arad megye: a megye 90+ %-a természetesen Romániába került, de egy kis rész Magyarországon maradt, ez Elek város és környéke, jelenleg Békés megyében,
  • Bodrog megye: már Trianon előtt egyesítve volt Báccsal Bács-Bodrog név alatt, ez a mai Bajai járás egy része,
  • Gömör megye: a mai putnoki járásban van megmaradt része,
  • Hont megye: itt a terület nagyobb része Magyarországon maradt, 1950-től Pest megyéhez került,
  • Kishont megye: lásd Gömör, ez egyesítve lett Gömörrel jóval Trianon előtt,
  • Pilis megye: ez ma Gödöllő és Gyömrő környéke, önálló megye utoljára a középkorban volt,
  • Pozsony megye: az eredeti terület kb. 1 %-a maradt Magyarországon, a legnagyobb település Dunasziget község,
  • Solt: ilyen megye valójában sose volt, ez a volt Solt-szék nevéből ered, melynek területe Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez lett csatolva, ma nyugati része Pest megyéhez, keleti rész Bács-Kiskunhoz tartozik,
  • Torontál megye: az északi sávja Magyarországon maradt, jelenleg Csongrád-Csanád része,
  • Torna megye: a mai edelényi és putnoki járás egy része, az eredeti megye kb. 60 %-a Szlovákiában van, ismerős környék számomra, jártunk errefelé horgászni egyik nagybátyámmal a 70-es években,
  • Ugocsa megye: itt személyes érintettségem is van, anyai nagymamám itt született, a megyeszékhelyen, Nagyszőlősön (bár már a csehszlovák korban), az eredeti megye fel lett osztva Trianonban Csehszlovákia és Románia között, kb. 1 % maradt Magyarországon, ez a mai Magyarország legkeletibb pontja egyébként, a magyar-román-ukrán hármashatárnál,
  • Ung megye: az eredeti megye 90+ %-a ma ukrán, Magyarországon csak Záhony és pár környező falu van.

Ha tőlem függne, ezeknek legalábbis nagyobb részét visszaállítanám. Ha már jelképes politika, akkor ez mindenképpen az lenne, ráadásul a tájnevek emlékének megtartása pozitív dolog.

Persze az biztos, hogy nem váltana ki ez osztatlan örömöt. Pl. ha a már most is túl hosszú Szabolcs-Szatmár-Bereg holnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg-Ugocsa-Ung lenne vagy Borsod-Abaúj-Zemplénből Borsod-Abaúj-Zemplén-Torna-Gömör-Kishont. De pl. a Békés-Arad simán működhetne névként. Ahogy a Bács-Bodrog-Kiskun és a Csongrád-Csanád-Torontál is elviselhető hossz.

Még valami, amit a magyar történelem iránt érdeklődők 99 %-a se szokott tudni. Közismert, hogy a Trianon előtti Magyarország területéből rész ma Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában van, azaz mindegyik jelenleg 7 szomszédban. A tájékozottabbak hallottak Lengyelországról is, mely kapott egy kis részt, meg Olaszországról is, azonban ez ma már elavult infó: ma már ez a volt olasz rész Horvátországé.

Azonban Bosznia-Hercegovináról szinte senki se hallott. Pedig van ilyen is. A Horvát-Szlavónország területén lévő Lika-Korbava vármegye (horvátul: Lika-Krbava) egy kis része ez. Még a jugoszláv időkben (az első Jugoszlávia idejében) egy kis területrész – a volt Korenica járás délkeleti része – teljesen praktikus okokból át lett csatolva a Banja Luka székhelyű közigazgatási egységhez. Ennek akkor sok jelentősége nem volt, de a második – kommunista – Jugoszlávia ezeket a kész határokat vette figyelembe a 6 jugoszláv köztársaság kialakításakor, majd pedig a második jugoszláv szétesés során ezekből országhatárok lettek. Így ma Zavalje község és környéke Bosznia-Hercegoviában van.

az 1910-es magyar megyetérképen még a határ „innenső” oldalán
mai Google-térképen: már a határtól 5 km-re, a túlsó oldalon

*

Utólagos módosítás

Többen is jelezték, hibás a cikkben Pilis megye leírása. Utána néztem, valóban az. Az eredeti Pilis megye nagyjából a Pilosmarót-Zsámbék-Óbuda határolta terület a Duna jobb partján, azaz természetesen nem Gödöllő és Gyömrő környéke. Íme a megye feltételezhető eredeti elhelyezkedése a mai Magyarország térképén: