Néhány érdekesség a két, Magyarországot érintő békeszerződésből: a trianoni békéből és a párizsi békéből.
Tranoni Békeszerződés (1920. június 4.) – kihirdetve: 1921. XXXIII. tc.
* A szerződő felek nem csak az akkori nagyhatalmak és az érintett szomszédos államok, hanem rajtuk kívül még Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Portugália, Sziám.
* Magyarország elismeri Luxemburg semlegességének megszűnését.
* Magyarország nem mondhat le függetlenségéről, a Népszövetség előzetes hozzájárulása nélkül.
* Magyarország elismeri az Egyiptom feletti brit gondnokságot.
* Magyarország lemond Sziámban és Kínában lévő tulajdonáról, leszámítva a diplomáciai és konzuli helyiségeket.
* A magyar hadsereg kizárólag önkéntesekből állhat, a hadkötelezettség el van törölve. A magyar hadsereg nem vethető be az ország határain kívül.
* A szabad átmenet joga Magyarország részére az Adriai-tengerhez.
* Csehszlovákia részére az átmenet joga magyar területen keresztül az Adriai-tengerhez vasútvonalon.
* A Duna nemzetközi folyói státuszt kap.
*
Párizsi Békeszerződés (1947. február 10.) – kihirdetve: 1947. XVIII. tv.
* A szerződő felek között szerepel az akkor még nem független India és két szovjet tagköztársaság: Belarusz és Ukrajna.
* A szerződés visszállítja a határokat az 1938. január 1-jei állapot szerint, kivéve három községet, melyet átad Csehszlovákiának: Dunacsún, Horvátújfalu és Oroszvár.
* Magyarország nem vásárolhat vagy gyárthat olyan polgári vagy katonai repülőgépet, mely jelentős arányban német vagy japán alkatrészt tartalmaz.
* Magyarországnak nem lehet atomfegyvere.
* Míg a trianoni béke még garantálta mind a magyarországi kisebbségek, mind a határontúli magyar kisebbségek jogait, a párizsi béke már csak a magyarországi kisebbségek jogait garantálja.
