A Norvégiai Köztársaság kapcsán

By | 2016-02-02

Sokan, sokszor kérdezik mi okból nevezem Norvégiát köztársaságnak, mikor az az enciklopédiák szerint monarchia.

Nos, most elmagyarázom.

Lássuk mi értelme lehet egy monarchiának.

Monarchiából alapvetően 3 FŐtípus lehet: hagyományos, alkotmányos, parlamentáris.

Mi egy hagyományos monarchia célja? Az ország vezetése, az ország vezetése ez esetben teljesen a monarcha dolga.

Mi egy alkotmányos monarchia célja? Az ország vezetése együtt a néppel, az ország vezetése ez esetben meg van osztva a monarcha és a nép között.

Mi egy parlamentáris monarchia célja? A hagyományok védelme uralkodás nélkül, az ország vezetése ez esetben teljesen át van hárítva a népre.

(Most ne jöjjön senki a rendi és az abszolút monarchiával, ez a kettő besorolható a fenti főtípusok alá.)

Ha egyik sincs, akkor az egy álmonarchia. Ha befesti magát feketére egy fehér ember, néger lesz belőle? Ugye nem? Pontosan ugyanígy nem lesz monarchia az a köztársaság, melynek örökletes államfője van, ha az nem tölti be szerepét. Ugyanis nem az örökletesség a monarcha fő vonása, sőt vannak választási monarchiák is.

Mert abban egyet lehet érteni, hogy az nem tipikus monarcha szerep, hogy az államfő idétlenkedik a bulvármédiákban – erre ott vannak a celebek, felesleges állami pénzből fizetni erre még egy embert vagy egy egész parazita családot.

Miféle monarchia az pl., ahol az uralkodó szentesíti az egyneműek házasságát, pedofíliát, más perverz dolgokat?

Ugyanez ez a helyzet, mint egy olyan demokrácia, melyben nincsenek szabad választások. Miféle demokrácia ez. Demokrácia csak azon az alapon, hogy annak nevezi magát?

Tehát az európai látszólagos monarchiák zöme köztársaság, csupán 2 kivétel van (a Vatikánt nem számítva): Liechtenstein és Monaco.

Ezen feketére mázolt fehérség egyik jó példája pedig Norvégia, a Norvégiai Köztársaság.