A kreol az a nyelvállapot, amikor egy adott, nyelvileg heterogén lakosság megtanul, pontosabban kialakít egy közös új nyelvet, mely azonban csak kiegészítő szerepet játszik.
A legjobb példa erre a karibi angol kreol nyelvek. Eredete: az Afrikából behurcolt néger rabszolgák nem tudtak se egymással kommunikálni (hiszen nem mind ugyanabból a törzsből származtak), se fehér gazdáikkal (akik meg csak angolul beszéltek). Így kialakult egy sajátos, egyszerűsített angol nyelv sokféle afrikai hatással. Talán egyik legérdekesebb példa a jamaikai nyelv, a jamaikai angol kreol, helyi nevén: patwa.
2-3 nemzedék alatt a jamaikai néger rabszolgák eredeti nyelve kihalt, mindenki már csak a patwát beszélte, s – iskolázottsági szint függvényében különböző szinteken – a „normál” brit angolt. A patwa tehát nem lett pidzsin nyelv – a pidzsin olyan kreol, mely egy adott lakosság anyanyelve.
Tehát Jamaikában az angol az anyanyelve a lakosságnak 300 éve immár. Ez természetesem jamaikai angol nyelvjárás, mely nem azonos a szabványos brit angollal, de nem is áll messzebb a brit angoltól, mint pl. az amerikai angol.
Mára a jamaikai nyelvhelyzet az, hogy mindenki kétnyelvű. Minndenki beszél mind jamaikai angolul, mind patwául, de nem mindenhol. Pl. írásban soha nem használják a patwát, sem olyan szóbeli helyzetben, ami „fontosnak” minősül: iskola, munkahely, politika, tudomány, stb. S sose használják idegenekkel se, sőt a jamaikaiak kifejezetten utálják, ha idegen próbál patwául beszélni, ezt amolyan betolakodásnak tekintik.
Van a dologban művetségi elem is: minél műveltebb valaki, annál kevésbé beszél patwául, de a legműveletlenebbek is beszélnek jamaikai angolul tökéletesen, s legműveltebbek is patwául családi környezetben.
Hozzáteszem: vannak kreol nyelvek, melyek önálló, erős nyelvekké fejlődtek, de pont a patwa nem ilyen: sose létezett igény a jamaikaiakban, hogy az angol helyett használják, mindigis csak amolyan nemzeti identitási elem volt, mely kiegészítette az angolt.