A HVG szerint Gáspár Evelin azt írta angolul, hogy „Üdvözlet Rubio miniszterben Budapesten”. Mert nem azt írta, hogy „Welcome to Budapest, Secretary Rubio”, hanem azt, hogy „Welcome to Secretary Rubio in Budapest”. Nos, nem, egyáltalán nem ezt jelenti. Amiben igaza van a HVG-nek: a normál, szokásos verzió az, hogy a „welcome to” után jön a hely, majd vessző… Read More »
Régi szokás, elsősorban balos szokás belekötni az ellenfél idegennyelvi kiejtésébe. Friss eset: a Zorbán Washingtonban azt mondta, hogy „gáz issjú”. A kritika: rossz kiejtés és hibás szóhasználat. A kiejtés-kritika persze részben igaz. Orbán magyarosan beszél angolul, tipikusan magyar akcentusa van. Egyrészt a magyarból hiányzó angol /ɪ/ hangot /i/-nek mondja, másrészt a magyarból szintén hiányzó – csak egyes nyugat-dunántúli… Read More »
Hogyan beszélnek a latin-amerikaiak – s elsősorban a kubaiak – angolul? Igyekszem nem használni bonyolult hangtani fogalmakat, s ha mégis, ezeket „lefordítom”. Nyilván itt nem kétnyelvűekről van szó, hanem az egynyelvű spanyol anyanyelvűekről, akik idegen nyelvként tanulják az angolt. Kubában, sajátos módon, a szovjet barátság se változtatott azon, hogy a kubai iskolákban mi a tanított fő idegen nyelv:… Read More »
Persze minden nyelvben minden anyanyelvi beszélő számára furcsa az idegen akcentus. De ehhez általában csak idegenség kötődik. Az angol esetében olyan sok az anyanyelvi ejtésváltozat, hogy az idegen, hibás ejtést is simán elfogadja az átlag angol anyanyelvű ember mint valamiféle „helyi” verziót. Ez a „nemzetközi nyelv” státusz következménye. Viszont az indiai akcentus humorosan hat. Olyan jellegzetességei vannak, hogy… Read More »
A nemzetközi nyelv negatívuma az, hogy elveszti értékét. Amióta az angol a nemzetközi nyelv, pontosan ez zajlott le a jelenlegi nemzetközi nyelvvel, az angollal. Én angolul sose tanultam. Amikor általános iskolás voltam Budapesten, az egyetlen idegen nyelvi tantárgy az orosz volt. Angol nyelv mint délutáni szakkör létezett. Én jártam rá, de teljesen komolytalan volt, kb. az ábécé elénekléséig… Read More »
A liberalizmus anyanyelve az angol. Nem csak ma, hagyományosan is az, persze kezdetben a franciával együtt. A franciáról nem szeretnék írni, mert nem szeretek olyan dolgokról írni, melyekről sekélyesek az ismereteim. Az angolt viszont jól ismerem. Az angol szinte teljesen elvesztette a nyelvtani nemet az idők során. A modern angolban szinte csak a természetes nemek esetében van nyelvtani… Read More »
A kreol az a nyelvállapot, amikor egy adott, nyelvileg heterogén lakosság megtanul, pontosabban kialakít egy közös új nyelvet, mely azonban csak kiegészítő szerepet játszik. A legjobb példa erre a karibi angol kreol nyelvek. Eredete: az Afrikából behurcolt néger rabszolgák nem tudtak se egymással kommunikálni (hiszen nem mind ugyanabból a törzsből származtak), se fehér gazdáikkal (akik meg csak angolul… Read More »
Az angol nyelv egyik érdekes jelensége, hogy nem válik el egymástól a sznobizmus és a műveltség. Jó tanulmányozható ez az úgynevezett szabálytalan többes számú névszavakon. A magyarban a jelenség ismeretlen (legalábbis bizonyos értelemben), nálunk ugyanis minden névszóragozás szabályos, nem létezik pl. egyetlen magyar főnév se, melynek többes száma ne lenne szabályos. Egy magyart idegen nyelvként tanuló idegen számára… Read More »
