A világ legkényelmesebb dolga nemzeti/vallási kisebbségi pártnak lenni.
Bármit is tesz vagy nem tesz a párt, a szavazatai biztosítottak, hiszen a narratíva az, hogy a „mi” közösségünk tagjai kötelesek a mi jelöltjeimkre szavazni hiszen ellenkező esetben „ők” nyernek, azaz a mi közösségünk képviselet nélkül marad. de legalábbis gyengül.
Bulgária posztkommunista történetének összesen 2 pártja van, mely 1990-2021 között minden egyes választáson sikeresen bejutott a parlamentbe: az egyik – ennek történelmi okai vannak – a volt kommunista állampárt utódpártja, a másik pedig a törökök/muszlimok pártja, a Mozgalom a Jogokért és Szabságokért.
Egyetlen veszély lehet egy kisebbségi pártra: szakad a párt.
A bolgár alkotmány tilt egyébként minden kisebbségi alapú pártot, így a Mozgalom a Jogokért és Szabságokért hivatalosan nem kisebbségi párt. Persze ténylegesen az: bolgár keresztény szavazói gyakorlatilag nincsenek, csak a párt vezetőségében vannak dísznek keresztény bolgárok, s fordítva: a muszlim szavazatok 90+ %-a erre a pártra megy.
A nem-kisebbségi hivatalos jelleg abban is megnyilvánul, hogy a párt egyetlen jelképe se tartalmaz török/muszlim jelképet, s minden hivatalos tevékenység kizárólag bolgár nyelven zajlik.
Most zajlik a népszámlálás Bulgáriában. Ennek keretében jelent meg a következő röplap, s itt is teljesen hiányoznak bármilyen kisebbségi jelképek, de már az is bizonyos felháborodást okozott, hogy a röplap szövege török nyelvű:
Maga a párt egyébként hivatalosan liberális, ennek azonban szinte semmi jelentősége nincs. Azért lett liberális, mert létrehozása pillanatában a liberális tűnt a centrumpoziciónak a posztkommunisták és az antikommunisták között.
