Magyart tanítva

By | 2024-07-28
Megosztás:

Amikor évekkel ezelőtt magyarra tanítottam egy angol anyanyelvű embert, szembesültem a birtokos szerkezetek problémájával. Tipikus példa arra, hogy egy a magyar nyelvújításkor megtervezett rendszer a valóságban megbukott.

Az illető emberke célja passzív tudás volt, azaz nem törekedett beszédre, csak helyesen akart érteni magyar szövegeket, azaz képes lenni angolra fordítani tökéletesen, maximum még magyarra tudni fordítani valami közepes szinten. Eleve nyelvész volt, ő maga Csehországban élt és ott angolt tanított cseh üzletembereknek, szóval a magyar nyelvi logika izgatta elsősorban.

Aztán egy nap eljutottunk a magyar birtokos szerkezetek teljes logikátlanságához.

A téma megvilágosításához, íme a magyar birtokos ragok rendszere, a „ház” szóval:

Azonnal látható a „probléma”, a magyar többes szám 3. személyű birtokosok ragozása teljesen szembemegy a „renddel”:

  • egyrészt nem használható birtokos szerkezetben az „ők” névmás, nincs „ők házuk”, csak „ő házuk”,
  • másrészt elválik egymástól a névmással jelölt, azaz nem „megnevezett” birtokosok ragozása és a megnevezettek ragozása, tehát nem „emberek házuk”, hanem „emberek háza”,
  • harmadrészt – s itt jön a baj – ha megnevezett a több birtokos, akkor a ragozás azonos az egy birtokos alakjával, lásd „ember házai” és „emberek házai”, ill. „ember háza” és „emberek háza”.

A nyelvújítók szándéka az volt, csak a birtokok birtokosonkénti száma számítson. Azaz ha több birtokos van, akkor a rag egyes számú, ha vagy a birtok közös vagy birtokosonként egy darab, tehát pl. az „emberek háza” jelenhet 2 dolgot:

  • több embernek van 1 darab – közös – háza,
  • több embernek van háza, mindenkinek 1-1.

Míg többes rag csak akkor van, azaz „emberek házai”, ha:

  • több embernek van több darab – közös – háza,
  • több embernek van háza, mindenkinek több.

Természetesen ilyen kétértelműséget egyetlen nyelv se visel el, azaz a gyakorlatba sose tudott átmenni a szabály. Szóval az emberek vagy átfogalmazták mondandójukat, vagy elkezdtek „szabálytalanul” ragozni. Amikor pl. azt akarja valaki aláhúzni, hogy nem közös a birtok, akkor többesragot használ akkor is, ha a birtokszám 1-1 birtokosonként.

A nyelvet tanuló ismerős persze észrevette, hogy nem úgy beszélnek a magyarok ahogy „kell”.

Utána is olvastam a kérdésnek. A lényeg: a magyarul beszélők logikailag hangsúlyoznak ebben az esetben, nem figyelembe véve az eredeti szabályt.

Az egész megoldható lett volna, ha a nyelvújításkori magyarba olyan magyar nyelvjárásból lett volna átvéve a ragozás, ahol a fenti kétértelműség nem létezik, azaz ahol a szabályos alak „ők házuk”, „emberek házuk”, „ők házaik”, „emberek házaik” alakok voltak. Dehát a nyelvújítók Északkelet-Magyarországról jöttek, ahol ez nem így volt.

Ennek máig nyoma van. Ha a birtokos szerkezet „szétesik”, akkor azonnal visszaáll ez a „szabálytalan” alak, lásd „az embereknek szépek a házaik”, ez teljesen normális, elterjedt alak.

Másrészt viszont, folyamatosan terjed az egyeztetés hiánya ilyen „szétesett” birtokos szerkezetekben, ha a birtok egy és közös. a birtokos meg több. Ma már egyformán hallható, hogy „az embereknek szép a házuk” és „az embereknek szép a háza”, legalábbis a budapesti nyelvben a kettő tetszés szerint cserélhető alak, pedig még 50 éve is hibásnak volt minősítve az utóbbi verzió.