Mindenki kapitalista?

By | 2021-12-18

A levitézlett blogger demagóg cikket írt az ÉS-be.

Miutha egy mlm-aktvista hamis érvelését olvasnám az mlm-rendszerekről. Népszerű mlm-es álérv, hogy semmi gond a piramisrendszerrel, mert minden piramisrendszer, hiszen az átlagos bérmunkás munkahelyén is van hierarchia, azaz “piramis”, pl. a felső vezető jóval többet keres, mint a takarítónő. Nem kell magyaráznom, azt hiszem, miért hamis ez az érv.

A szerző szerint mindenki kapitalista, mert mindenki befektet, ha másba nem saját magába, s szinte mindenkinek van tulajdona. Nos akinek van tulajdona, az nem lesz még ettől tőkés. Ez olyan, mint a kutya és a kuvasz kapcsolata: minden kuvasz kutya, de nem minden kutya kuvasz. A tulajdonnak tőkévé kell először válnia. Ha van egy kocsim, az nem tőke, ha én magam használom személyes célokra vagy azt másnak kölcsönadom, s ebből nem származik hasznom.

S természetesen a befektetés se értelmezhető szélesen. Ha mondjuk “befektetek” egy leggingsbe, mert meg akarom ajándékozni a feleségemet, az nem befektetés. A befektetésnek üzletinek kell lennie.

A gazdálkodás úgyszintén nem eredményez kapitalizmust. A kapitalizmus kora előtt is gazdálkodtak, s a marxista kommunista rendszerekben is volt gazdálkodás.

A szerző más liberális mítoszokat is felvet, íme egy: “A háztartások gazdálkodása semmiben sem különbözik logikájában a makrogazdasági folyamatoktól, leszámítva természetesen a volumenét, és még egy dolgot: az árakra való elhanyagolható ráhatását.“. Ez természetesen marhaság, melyet a magyar ballibek állandóan ismételgettek a 90-es években. A valóságban egy állam és egy család gazdálkodása teljesen más, mondjuk a 2 döntő eltérés: egy állam tud saját pénzt kibocsátani, míg egy család nem, s ezzel összefüggésben egy állam képes tartósan deficites költségvetéssel is elműködni, míg egy család csak ideiglenesen tud folytonosan úgy élni, hogy a bevételei kisebbek a kiadásainál.

A szerző másik sajátos – bár nem egyedi – érve a kapitalizmus mellett, hogy a kapitalista kockáztat. Ezek szerint a tőkés egyfajta szerencsejátékos lenne, aki időnként megüti a főnyereményt?

A lehető legjobb rendszer a kapitalizmus, mondja a szerző, ezek szerint a legjobb a kaszinózás. Meg az a másik leírt – népszerű – érv, hogy az a jó, ha az egyéneket csak végső esetben korlátozza a közösség – de kinek jó, mert a legfelső vékony réteget leszámítva senkinek? Eleve minek társadalom, ha az képtelen közös érdekeit érvényre juttatni?

Persze a szerző egyébként koherens, hiszen mint ultraliberális egyszerűen nyomja az ultraliberális mantrákat.