Amikor kikapcsolom a FB-on az algoritmusblokkolót, gyakran látok ilyet. (Az algoritmusblokkolóm nem megy Android alatt, így telefonon nézve a FB-ot, mindig az eredeti FB-algoritmus szándéka szerint látok ilyet.)
Alapvetően ezek a feladatok rendkívül népszerűek. Logikai feladványok címen mennek.
A valóságban a 90 %-uk nem ez, hanem átverés vagy nemtudásra alapozás. Amit megfigyeltem: ezek hozzák a legtöbb vitát. S minél kisebb valakinek a tudása, annál többet vitázik.
A nemtudásos feladványok alaptípusa a „számold ki ezt!” feladvány, majd jön több művelet. Pofonegyszerű, ha az ember tudja mi a matematikai műveletek sorrendje, de a többség ezt nem tudja. Az amerikai iskolákban ezt Pemdas-szabályként oktatják, itt a „pemdas” szó minden betűje egy műveletet jelent: parentheses, exponents, multiplication/division, adition/subtraction. Azaz ez a sorrend, de oda kell figyelni, hogy nem mindenhol vessző van, hanem az utolsó négy valójában 2 pár, ezért van / jel.
Egyszer láttam többezer kommentet a 6 / 2 (2 + 1) feladvány alatt, 85 %-ában különböző hibás megoldásokat támogatva. Pedig a szabály szerint 6 / 2 (2 + 1) = 6 / 2 (3) = 3 (3) = 9, s más válasz nem lehetséges. Ahhoz, hogy a válasz 1 legyen – mert ez szokott lenni a fő hibás megoldás – a feladatnak 6 / (2 (2 + 1)) alakban kellene lennie, de nem ebben van.
Ennél jobb feladat nem a nemtudásra alapszik, hanem a félreérthetőségre.
Íme a legnépszerűbb: 40 osztva 1/2-del, hozzáadva 15, mi az eredmény? Itt az eredmény: (40 / (1/2)) + 15 = 80 +15 = 95. Egyesek mégis 17-et mondanak, mert az 1/2-et „félnek” olvassák, s úgy értik „40 fele”, akkor pedig tényleg (40 / 20) + 15 = 2 + 15 = 17. Ez azonban olyan értelem hozzáadása a feladványhoz, ami nem szerepelt benne.
Vannak persze valóban érdekes feladványok is, melyeknél tényleg végig kell gondolni a kérdést, s első gondolatként szinte mindenki hibás választ ad, majd csak azután döbben rá, a válasz nem nem lehet jó. Íme 3 kedvencem, melyekben az emberek nagy többsége belebukik, legalábbis elsőre.
első – A boltban egy pingpongütő és egy pingponglabda együtt 11 dollárba kerülnek, de külön is megvehetők, ebben az esetben a labda ára 10 dollárral kevesebb, mint az ütő ára. Mennyi az ütő és a labda ára?
Mindenki rávágja: a labda 1 dollár, az ütő meg 10 dollár. Pedig nem jó, ebben az esetben az árkülönbség köztük csak 9 dollár, márpedig 10-nek kell lennie. Aztán persze mindenki rájön: az ütő ára 10,50, a labdáé meg 0,50.
második – Az órás kérdés: egy nap alatt hányszor keresztezi egymást a kis- és a nagymutató egy hagyományos órán?
Meginti mindenki rávágja: 24-szer. Pedig megint nem. Csak azt kell végig gondolni, hogy a percmutató mindig kicsit később keresztezi az óramutatót, mégpedig minden órában 1/12 az elmozdulás: lásd éjfélkor mindkét mutató a 12-es számnál keresztezi egymást, 1 órával később már az óramutató nem a 12-es számnál van, hanem az 1-es számnál, s itt keresztezi őt a percmutató, azaz nem 1 órakor, hanem 1 óra 5 perckor.
Szóval egy 12 órás körbeforgás alatt nem 12, hanem 12 – 12(1/12) keresztezés van, ez pedig 11. Azaz naponta a keresztezések száma 22.
harmadik – Ez a legjobb feladat, mert semmi matematika nincs benne, hanem tiszta logika. A kérdés: X gyerek megette pizzája 4/6 részét, Y gyerek pedig pizzája 5/6-ot részét, mégis X gyerek evett több pizzát, hogyan lehetséges ez?
Itt egyébként nem estem csapdába, azonnal átláttam a kérdést. De a legtöbben azt a választ adják, hogy „nem lehetséges, hiszen 4/6 az kevesebb, mint 5/6”.
Pedig világos a válasz. Hiszen nem ehető meg egy pizza 4/6 + 5/6 része, ez több mint az egész pizza, azaz világos, nem ugyanazt a pizzát ette a két gyerek. Az pedig nem tiltott sehol a feladatban, hogy a két különböző pizza különböző méretű legyen.