Nemrég volt két figyelemreméltó magyar őstörténeti cikk a Mandinderen: Előttünk dőlnek le őstörténetünk és népzenekutatásunk tabui és Baskíriában ma több százezer Árpád-házzal rokon ember él.
Annyiban érdekes az egész, hogy a következő kép rajzolódik ki:
- a magyarok nem Árpád népe, Árpádék csak egy felső vékony réteg voltak, akik megszervezték az államot, majd beolvadtak, nyelvüket elvesztve, azaz pont ugyanaz, mint az orosz és a bolgár eset,
- a „kettős honfoglalás” elmélete igaz, azaz az avar állam IX. század eleji megszűnése után – nyugatról a frankok, keletről a bolgárok foglalták el – az avar identitás megmaradt még 90 évig, Árpádék bejöveteléig, s ez lett/maradt a többségi nép,
- tehát a magyar nyelv az avar nyelv utódja.
Amik tisztázatlan momentum mindebben az azért elég sok.
Először is, így az derül ki, hogy Árpádék népe türk nép volt, a legközelebbi rokonok a baskírok. A baskírok történelme elég jól ismert: közép-ázsiai türk törzsek, akik az Urál európai oldalára migrálva keveredtek hunokkal, kazárokkal, bolgárokkal. A mai baskír nyelv egyértelműen kipcsák türk nyelv – a nagy távolság ellenére is megértik egymást elég jól a baskírok és pl. a kirgizek.
Ugyanez igaz a volgai tatárokra is, akik a baskírok testvérnépe, bár az identitás eltérő, nyelvben a hasonlóság akkorra, hogy szabadon beszélgetni tudnak egymással: kb. mint a cseh és a szlovák.
Az egyetlen vitás volgai nép a csuvasok. Ők is keveréke a régió népeinek, de a csuvas számít a eredeti bolgár egyeneságú leszármazottjának. Máig vitás, hogy a csuvas türk nyelv-e – a többség szerint az, de ha az is, akkor is külön ág, itt már nincs nagyfokú érthetőség a többi türk nyelvvel.
A bolgár őstörténet szerint, amikor az első bolgár állam megszűnt (ill. „nulladik állam” a mai történelemszemléletben), 6 részre szakadta a lakosság:
- északkeletre, a Volga vidékére: közvetlen utódok a csuvasok, de részt vettek a baskír, tatár, mari, mordvin népek kialakulásában is,
- keletre, a Kaukázusba: több kisebb ottani nép az eredmény (az avarok nincsenek köztük),
- nyugatra mentek, a mai magyar Dunántúlra, majd onnan délre, a mai Macedóniába,
- még nyugatabbra, a mai Olaszországba: gyorsan beolvadtak, csak egyes helynevek maradtak meg,
- délnyugatra, a mai Bulgáriába, ahol átvették a szláv nyelvet,
- helyben maradtak: a gagauzok elődei.
Az avarok viszont nehéz ügy, Máig nem tisztázott milyen eredetű a nyelv, van türk, hun, iráni elmélet is.
A másik a mai avarok kérdése. A tudományos többségi vélemény szerint nem rokonai azoknak az avaroknak, ez csak névegyezés. Az avarok maguk ezt tagadják, ők saját magukat az eredeti avar népesség megmaradt részének tekintik.
Az avar nyelv – a mai – pedig egyértelműen az észak-kaukázusi nyelvcssládba van besorolva, azaz se nem indo-európai, se nem uráli, se nem türk, se nem mongol. Már hallásra is nagyon látszik ez: a hatalmas mennyiségű mássalhangzó, a sok glottális ejektív hang, melyeket az európaiak 95 %-a képtelen utánozni (a végére beteszek videót, jól hallhatók ezek a hangok), de ezek máshol is nagyon ritkák, a Kaukázusban viszont gyakoriak.
Az persze érdekes, hogy az avarok önelnevezése kb. „maarul”, simán lehet véletlen is.
A mai Dagesztánban egyébként az avarok a legnagyobb etnikum, a lakosság 30 %-át alkotják. Dagesztán soknemzetiségű, a fő közvetítő nyelv persze az orosz, bár orosz lakosság kevés van – 3 % -, de a kisebb városokban, falvakban az avar nyelv is közvetítő nyelv, sok esetben megelőzi ebben az oroszt.
Egyébként Dagesztánban 14 hivatalos nyelv van, a gyakorlatban persze az orosz a fő nyelv.
A helyi mítoszok szerint a dagesztániak két részre oszlanak történetileg: az őslakosok és azok, akik Közép-Ázsiából telepedtek be a hunok hódításai során. Idővel persze keveredtek, de az egyes etnikumok ezt számon tartják. Mindkét csoport szolidáris saját magával, de ma már nincsenek komoly etnikai alapú viszályok. Ma a fő probléma a csecsen iszlamista felkelés utóhatása, itt a lakosság 95 %-a muszlim, tehát radikális muszlimok vannak mérsékelt muszlimok ellen.
A legkomolyabb etnikai konfliktus a dagesztáni csecsenek és a többiek között van. Ez a sztálini kitelepítések utóhatása. Amikor 1944-ben Sztálin megnevezett több bűnös „nácibarát” népet, ezek között voltak a csecsenek is. Ezek ki lettek telepítve Közép-Ázsiába. Amikor a büntetés fel lett oldva Sztálin halála után, sok csecsen nem tudott hazaköltözni, egyesek a közeli dagesztáni területre mentek, így a helyiek szemében idegen betolakodók.
Az etnikai egyenlőségre azonban ma már kínosan ügyelnek: mindig minden fontos pozíció fel van osztva, nehogy valamelyik nemzetiség túlsúlyt kapjon. Jelenleg pl. Dagesztán államfője lezgin, a kormányfője avar, a parlamenti elnök pedig kumik. (Dagesztán lakosságának 13 %-a lezgin, 16 %-a kumik.) De az összes többi poszton is minden nemzetiség jelen van. Szintén fontos íratlan szabály: orosz nemzetiségű nem lehet fontos pozícióban, ez ugyanis rossz jelzést küldene a helyieknek, lásd „Moszkvából dirigálnak”.
Ami biztos: kb. semmi hasonlóság az avar és a magyar között. Persze ennek lehet sok oka, a legvalószínűbb: a mai avarok nyelvváltáson mentek át, azaz a Kaukázusban felvették az ottani népek nyelvét.
