Tag Archives: élet

Több műszak

Egy kortárs argentín filozófus mondta: a hét legrosszabb időszaka a vasárnap délután. Ilyenkor ugyanis a kisember már a másnap reggeli munkára gondol. S ez még azoknak is teher, még annak a kisebbségnek is, aki történetesen szereti a munkáját. A munkáját nem kedvelő többségnek pedig még inkább. Bevallom én is így éreztem mindig, amikor munkaviszonyban álltam. A munkaviszony hiánya… Read More »

A rohanó napokon menteni a menthetőt

A napokban néztem reklámokat, bolgár és magyar csatornákon. (A kettő tök ugyanaz, mindkét országban a reklámok 90 %-a nyugati import, jó esetben tisztességesen lokalizálva.) Általában nem szoktam ilyet tenni, normál élő tv-t ritkán nézek, filmeket meg soha, márpedig azok megszakításaiban van a legtöbb reklám. A reklám a liberális világnézet kvintesszenciája. Nyilván nem maga a reklám, hanem az a… Read More »

Elutazni Kubából

Gyerek és kora kamaszkorom – sőt későbbi kamaszkoromban is, de akkor már ennyire kizárólagosan – fő hobbija a földrajz volt. Az intelligens aspergeresek egyik jellemzője, hogy van valami mániákus kedvenc témájuk. Ismertem olyat, aki fejből ismerte az összes vasútvonalat Európában, egy másik az összes nagy csatát tudta hadvezérekkel együtt, de egy focirajongó aspergerest is ismertem, ő meg minden… Read More »

Reggel a villamoson

Még a precovid kor élménye: hosszú zakatolás a villamoson, 20 megállót is utaztam akkoriban szinte napi szinten. Ilyenkor az utasok nagy többsége munkába menő kisember. Ülnek, s néznek maguk elé unottan. Ráadásul ez már a B csapat, az értelmiségiek, pontosabban az irodai munkásság. Az A csapat, a fizikai dolgozók elfárasztják izmaikat, nincs idejük gondolkodni se, így kisebbnek érzik… Read More »

A távlat

Nagyjából 4 fő szint van. Az első szint a civilizált vademberé, ma már leginkább a liberális tömegemberé. Ez a pillanat szintje. Ki kell élni mindent, minden pillanatban. A következmény nem számít, az eleve már egy másik pillanat lesz. A következő szint a liberális-konzervatív kisemberé, a polgáré. Ez évek, évtizedek szintje. Az egyén felelős mindenért, így az emberéletnél hosszabb… Read More »

Nászúton

Nászútra az emberek esküvő után szoktak indulni. Esetleg – ha nincs rá akkor pénz – valamelyik későbbi esküvői évfordulón. De nem mi lennénk, ha ezt betartottuk volna. Mi esküvő előtt voltunk nászúton. Ezt találtuk ki annak idején. Szóval 1986 októberében házasodtunk, nászúton viszont 1986 májusában voltunk. Előtte másfél hónappal döntöttük el, hogy házasodni fogunk. Nászutunk 3 napig tartott,… Read More »

Biztonságos tér

A legnagyobb rossz, amit anyám elkövetett velem szemben a “safe space” környezet volt, amiben nevelt. Persze egy anya sose rosszaságból teszi ezt, ez egy természetes reakció, hiszen míg a gyerek az anyja hasában van, az anya a szó legszorosabb értelmében védelmezi gyermekét minden külső hatástól. Csak aztán egyes anyák rájönnek, a gyereket el kell engedni, nem szabad túlvédelemben… Read More »

Lazaság

Bár utálok kereskedni, van amit megtanultam a kereskedési trükkök közül. A 90-es években Bulgáriában laktam az évtized nagyobb részében (1992-ig, majd 1993-1997 között), s az akkori bolgár helyzet olyan volt, hogy nem volt értelme elmenni dolgozni normál állásba. Egyszerűen olyan rosszak voltak a feltételek: abszurdan hosszú munkaidő és abszurdan alacsony bérek. Az akkori bolgár újkapitalizmus még a magyar… Read More »