A milliomos hülyegyerek halálra drogozza magát, unalomból. Ez közismert helyzet. Milliomos ugyan sose voltam, s nem is drogoztam, de a helyzetet át tudom érezni. Életemnek két időszaka is volt, amikor anyagilag messze kiemelkedtem az átlagból: 1991-1993-ban és 1995-1997-ben. Gyerekként ilyen sose volt. Szüleim a kádárista nomenklatúra alsó szegmensébe tartoztak, de – a mai közhiedelemmel ellentétben – még a… Read More »
Még a kommunizmusban jártunk, amikor egy bolgár haver megjegyezte: figyeld meg, a nagyfőnökök sose úgy élnek, ahogy ezt másoknak tanácsolják. Pl. dicsőítik a panelprogramot (ez Magyarországon is megvolt, de Bulgáriában még fokozottabban), ők viszont kertes házban élnek, zöldövezetben, magas kerítés mögött, messze a szomszédoktól. S nem mintha rossz lenne a komcsi panel, valójában tényleg sok embernek jobb életet… Read More »
A párkapcsolatok nehézségéről egy teljesen autentikus, saját eset. 1985 vége volt. Havannában. Pont amolyan átmeneti állapotban voltunk a jövendő múzsámmal, azaz már egyértelműen nem csak barátok voltunk, de még nem volt rendes szexuális viszonyunk se (tudom, mai szemmel ez furcsa, de akkor ez megesett emberekkel, hogy nem azonnal feküdtek le egymással). Az én szüleim anyagilag kb. dupla jól… Read More »
Kisgyerekként Peruban éltem 3 évet. Abban az életkorban, amikor az ember megtanulja a saját anyanyelvét. Emiatt én spanyol anyanyelvű is voltam akkoriban. Más kérdés, hogy 6 évesen elkerültem a spanyol nyelvterületről, ami miatt teljesen elfelejtettem spanyolul. Alig 1 év alatt sikerült eljutnom a totális nyelvvesztés állapotába, 7 évesen már csak a spanyol számokra emlékeztem 1-től 15-ig (fene érti… Read More »
Nemrég közelről tapasztaltam a nők egyik keserves nehézségét, a férfibehálózás kemény munkáját. Multicéges előadás új dolgozóknak, napi 6 órában. Elmagyarázzák az újaknak elméletben mi a munka lényege. Ilyenen sokat voltam, jobb helyeken ez értelmes dolog, csak az első nap szokott kamuzás lenni, lásd a főtulajdonos filantróger, meg éhező diákként egy félig leomlott garázsban kezdte kiépíteni milliárdos vállalkozását, stb.… Read More »
Annak idején, leginkább 1982-1985 között. Azaz 15-18 éves korom között. Az iskolai tanuláshoz pont úgy álltam hozzá, mint manapság a munkához: kikerülhetetlen kényszernek fogtam fel, s annyit igyekeztem csak teljesíteni, hogy ne rúgjanak azért mégse ki, mert ezzel csak felesleges bajt okoztam volna magamnak. Bár Kubában az én iskolámban rossz tanulásért kizárt dolog volt a kirúgás: a kubai… Read More »
1979-ben voltam először nyugaton, mármint észlényként. Mert korábban is voltam, de akkor még kisgyerek voltam. Szóval 1979 az első alkalom, hogy értettem is hol vagyok és mit tapasztalok Akkor 11 éves voltam, majdnem 12 már. 3 hetet nyaraltunk, ebből 3 nap Ausztriában, a többi az akkori Jugoszláviában. Kocsival. Először Bécsben 2 éjszaka, majd Grazban 1 éjszaka, majd onnan… Read More »
Amikor magyarok Bulgáriába költöznek, előzetes tudás nélkül, jellemzően csak annyit tudnak, hogy furcsa „orosz” betűk vannak, meg „fordítva” bólogatnak az emberek. Sok ilyesmit megírtam már. De a jelenség fordítva is létezik, általános visszajelzésekből leszűrve a 8 leggyakoribb említés: egy – A nemköszönés. A magyarok nem köszönnek egymásnak, ha nem ismerik egymást. kettő – A ballagás jelentéktelensége. Magyarországon ez… Read More »
