Tag Archives: élet

Megjöttek a vendégek

Megjöttek a vendégek – Bocs, késtünk. – Dehogy, pont időben jöttetek. – Jajj, de aranyos kutya! – Ne féljetek, nem harap, csak morog, aztán lenyugszik. – S a kis Burkus hogy megnőtt! – Helyedre, Rex, ne ugass! – Nagyon nehéz ajándékot választani kamasz fiúnak, remélem szereted ezt a zenét, Burkus! – Fú, Burkus, Omega! – Gyönyörű virág! Igazán… Read More »

Igazi férfi

Nem valamiféle magasztos, költői értelemben. Csak szó szerint. Szóval az igazi férfi 2 ismertetőjele: bármikor képes szexre, képes szinte korlátlan mennyiségben enni. Én még nem láttam férfit, aki valamikor élete során ne szűnt volna meg igazi férfi lenni. A fenti két ismerv teljesen összefügg egyébként.

Hallgatóból mesélő

Az öregedés fontos jele a hallgatóból mesélővé válás. A fiatal csak hallgató, nincs kinek mesélnie. Legfeljebb jelen tapasztalait képes elmondani, de ez senkit se érdekel. Pedig egyébként érdekes lenne, viszont itt egy áthághatatlan akadály van: képtelenség a saját korai gondolkodásmódot átadni, a legtöbb ember korosodva még a saját korábbi gondolkodásmódját is elfelejti. Én tudatosan törekedtem a nem-felejtésre, s… Read More »

Itt pikniknek kellene lennie

A kedvenc Michael Douglas filmem természetesen a Lezuhanás (hivatalos magyar fordítás: Összeomlás, az eredeti jobb). Nyilván a film legtöbbet idézett jelenete a gyorséttermi jelenet, mert ez az egyik legviccesebb és legkönnyebben megérthető is. Valójában van a filmnek egy teljesen nem-amerikai, egyenesen kelet-európaian anti-liberális jelenete: a golfklubos rész. Részletesen nem mondanám el, de a lényeg: a főhős bemegy egy… Read More »

Hogyan nem lettem kozmopolita?

Hogyhogy nem lettem kozmopolita, mikor erre minden adott volt, sőt egy időben törekedtem is erre? Kozmopolita alatt nemzetiség nélküli embert értek. Pedig minden adott volt. Apai ágamon mindenki idegen, őseim ezen a vonalon a XIX. sz. vége és a XX. sz. 20-as évei között vándoroltak be Magyarországra, mindenki Bulgáriából, s Magyarországon mindvégig mint idegen migránsok éltek, kisebbségi létezőkként.… Read More »

Bánat a tárgyak után

A csinált tárgyak azért fontosak, mert magukban foglalják az emberi készítőik életerejének egy részét, az pedig Istentől van, ezért minden készített tárgyban van isteni szikra is. Ezért a tárgyak nem rendeltetésszerű használata egyben Isten káromlása is. Ezt egészen gyerekkoromban is megértettem már, persze csak ösztönösen. Amikor 2 éve elromlott a koreai márkájú, de Törökországban gyártott hűtőszekrényem, különösen megéreztem… Read More »

Humor az őrület ellen

Amikor a gondolkodó egyén felülemelkedik, megvan az a veszély, hogy elveszti minden érdeklődését a valóság iránt. Ami nem keresztény hozzáállás: a keresztény világnézet nem gnosztikus, de még csak nem is platonizmus, nem tekinti semmisnek vagy rossznak a valóságot, hanem a felemelkedés kiegészítő hozzáállás. Mégis sokan beleesnek ebbe a hibába. Vagy önrombolásba kezdenek vagy felveszik a szórakozott professzor pózt.… Read More »

A legnagyobb életviteli probléma

A legnagyobb életviteli probléma a polgári demokráciában az átlagos rendszerkritikus kisember számára az egzisztenciális kérdés. A kisember is meg kell, hogy éljen, ideológiai beállítottságtól függetlenül. A megélhetéshez viszont a rendszer részévé kell válni, még akkor is, ha ennek foka minimalizálható. Nagyon kevés kisember olyan szerencsés, hogy képes ennek okát nullára csökkenteni. Ha viszont az egzisztenciális rendszerelkötelezettség mértéke nem… Read More »