Vágó István halálával kapcsolatban megint előjött a ballib hiedelem, miszerint az ő halottaiknak speciális tisztelet jár. Egyenesen azt olvastam „minden nornális ember megrendül bárki halálakor”. Ami egy marhaság. Én pl. csak a következő esetekben szoktam megrendülni más halálakor: Amikor egy vadidegen hal meg, öregkorban, normál körülmények között, ráadásul az illetőhöz nem fűzök semmilyen pozitív érzelmet, akkor nem rendülök… Read More »
Az Index pár napja cikket írt a poena cullei – zsákbüntetés – nevű ókori kivégzési módról, azt a legszörnyűbbnbek nevezve. Ez egyrészt nyilván nem igaz. A kivégzések szörnyűségének fokmérője az időtartam és a fájdalom. A megfulladás általi halál pedig nyilvánvalóan egyik tekintetben se rekorder. Másrészt az ilyen cikkek sose térnek ki a miértre. A modern korban a halálbüntetés… Read More »
Mi történik az ember halálakor? Az evilágból való kilépés véglegesedése azzal jár, hogy az egyén egy teljesen sötét kockába kerül, mely azonban végtelen méretű. A halott teljesen élőnek érzi magának, viszont minden testi igénye hiányzik. Maga körül ebban az állapotban az ember csak a sötétséget látja, de ez nem félelmetes sötétség. Egyedül maga alatt lát fényt: ez olyan… Read More »
A dunai baleset kapcsán ismét beigazolódott, az ember a halál esetében másképp reagál, mint más balszerencsés esetnél. Amikor azt halljuk, valaki halálos betegséget kap vagy szörnyű módon hal meg, az érzés egyszerre rossz és jó bennünk. Miért jó? Mert reménykedünk, minket nem fog ugyanez elérni. Mindig megvan mindenkiben egy kicsi öröm, hogy „nem velem történt”, bármennyire is rejtjük… Read More »
Szókratészt egy hang szólította egy útja során. Kliniasz volt az társaival együtt. Kliniasz elmondja, apja, Axiokhosz élete végén van, kéri Szókratészt jöjjön el megvigasztalni őt. Aksziokhoszt jajveszékelve találja meg. Mi ennek az viselkedésnek az oka, kérdezi őt Szókratész, hová tűnt a múltbéli dicsekvése és az erények fitogtatása? Mint egy harcos, aki kiváló volt a kiképzés során, de elesett… Read More »
Az önvédelem alapvető, elidegeníthetetlen jog. Alapelve az arányosság. Mind az egyén, mind a közösség jogosult rá. Ez az emberi büntetőjog alapja. Aki bár ember, de nem emberi módon viselkedik, az morálisan nem ember. Morálisan megérdemli a halált. Nem embert ölünk meg, hanem emberszabású kártékony lényt. A halálbüntetés ellen egyetlen érvényes érvet ismerek: a bíróság tévedhet, így ártatlan ember… Read More »
Ez Platón legrövidebb írása. Mintha egyfajta kiegészítés lenne a Védőbeszédhez, megmagyarázandó, Szókratész miért nem menekült el az igazságtalan ítélete után. Kritón meglátogatja Szókratészt börtönében, halálos ítéletének végrehajtása előtt. Kritón elmondja, fél attól, hogy a közvélemény azt fogja hinni barátai azért nem mentették meg Szókratészt a haláltól, mert sajnálták a pénzt. (Lásd ez eset részleteit másik cikkemben.) Szókratész megjegyzi,… Read More »
Ez az írás beszámoló Szókratész életének utolsó napjáról. Az élet és a halál értékéről beszél Szókratlsz, Az ember az istenek tulajdona, így elítélendő a halálba menekvés, húzza alá Szókratész. Viszont a halál nem más, mint a lélek és a test egymástól való elválása, melynek során az ember egyéniségét tartalmazó lélek nem pusztul el. Az igaz filozófusnak nem lehet… Read More »
