A kubai peso zuhanása

By | 2022-08-25

Az úgy kezdődött, hogy még amikor Kuba spanyol gyarmat volt (1898-ig), már be volt vezetve de facto az USA-dollár mint helyi pénznem. A kubai jegybank kiadott pesót, de mindig csak 100 %-osan dollár alapon. Azaz a kubai peso tulajdonképpen az USA-dollár helyi változata volt csak. (Mint most a boszniai márka vagy a bolgár leva az euróhoz viszonyítva.)

A kubaiak teljesen vegyesen használták a két pénznemet, mivel semmi értelme nem volt ezeket megkülönböztetni. Sőt, kubai érme nem is létezett 1915 előtt, addig az amerikai érméket használták csak.

Kis kitérő itt. 1915-ben úgy lett megtervezve a kubai érmék rendszere, hogy különbözzön az amerikaitól. Míg az USA-ban a centérmék hagyományosan 1, 5, 10, 25, addig Kubában a rendszer 1, 2, 5, 10, 20, 40 lett. Amikor az 50-es évek elején a kubai kormányzat eltervezte a két rendszer egységesítését, azaz Kubában is legyen 20-as helyett 25-ös érme, 40-es helyett meg 50-es, ez ellen hatalmas népi felháborodás tört ki, ezt mindenki az USA előtti meghajolás újabb jeleként értékelte, s népi mozgalom indult a tervezett 25 kubai centavo ellen. Olyan erős lett az ellenkezés, hogy végül Batistáék lemondtak a tervről, s máig maradt a sajátosan kubai 20-as és 40-es érme. Ma már persze az egésznek semmi jelentősége, a havannai buszjegy is immár 2 peso.

1960-ban szűnt meg a kubai peso rögzítése az USA-dollárhoz. Ekkor a szovjet rubelhez lett rögzítve a kubai peso – 1 peso = 0,90 rubel értékben -, de ennek gyakorlati jelentősége nem volt, hiszen megszűnt a kubai peso szabad átválthatósága, azaz rubelre se lehetett váltani. Egyébként az akkori hivatalos árfolyamon 1 USA-dollár 0,90 rubel volt, azaz elméletileg így is maradt a peso=dollár közeli árfolyam, csak ennek immár nem volt gyakorlati hatása. A valóságban a fekete árfolyam már 1 USD = 5 kubai peso lett.

Kubában prezstízskérdés maradt, hogy 1 USD érjen hivatalosan kb. 1 pesót, s ehhez akkor is ragaszkodtak, amikor a Szovjetúnió előbb felértékelte, majd leértékelte a rubelt. A legutolsó szovjet hivatalos árfolyam az ország megszűnése előtti hónapokban immár 1 USD = 28 rubel volt, de ez nem hatott ki Kubára, pedig elvileg rögzítve volt az árfolyam.

A Szovjetunió vége után akkora válság lett Kubában, hogy ideiglenesen be lett vezetve az USA-dollár mint második hivatalos pénznem, továbbra is fenntartva a hivatalos 1:1 árfolyamot, ami teljesen virtuális volt, hiszen senki se váltott. A feketepiacon egyébként 20-25 pesóba került 1 dollár.

A kubai kormányzat 1994-ben igyekezett politikailag megfelelőbb megoldást találni, az USA-dollár használata meg lett tiltva, helyére – azonos értékben – be lett vezetve a kubai konvertibilis peso, közben pedig a “normál” peso árfolyama 1 konvertibilis peso = 25 normál peso lett. Így továbbra is el lehetett mondani, hogy 1 peso az 1 dollár, csak éppen közben elhallgatva, hogy az eredeti peso le lett értékelve 25-szörösen.

Miközben már mindenhol máshol megszűnt ez a sajátos kommunista kettős valutarendszer, Kubában fennmaradt 2021-ig. Tavaly volt a nagy reform, immár nincs konvertibilis peso tavaly július 1. óta.

A gond az, hogy azóta kiderült: a 25-ös árfolyam se tartható. Megint kialakult a feketepiac, melyen immár 80-150 pesót kezdtek adni 1 dollárért.

Közben ezt segítettte az is, hogy megjelent az MLC nevű számlapénz. 1 MLC = 1 USD. Bármely kubai bankban nyitható MLC-számla, erre szabadon be lehet fizetni konvertibilis valutában. A bank kiad kártyát, aztán ezzel lehet fizetni az MLC-boltokban, melyek 2019 óta léteznek, először csak műszaki cikkeket árultak, ma már mindent, élelmiszert is.

A helyzet ma már az, hogy az MLC-boltokon kívül szinte semmi se kapható.

A nagy hír idén júliusban született. A kubai gazdasági minisztérium rendeletet hozott, melynek értelmében a bankok saját maguk állapíthatják meg az árfolyamot. Mivel persze Kubában minden bank állami, így ez valójában a központi árfolyam megváltoztatását jelenti. Tulajdonképpen a feketepiaci árfolyam lett hivatalosan bevezetve idén augusztustól: 1 USA-dollár immár 120 peso.

Most tehát oda jutott a helyzet, hogy egy átlagos tanári fizetés, ami kb. 5 ezer peso, jelenlegi értéke 42 dollár.

Az árszint pedig amerikai és nyugat-európai. Ezt csak 2 dolog enyhíti: a jegyrendszer, mely egyes alapvető élelmiszereket jutat mindenkinek, nagyjából a havi adag egy hétre elegendő, s az államilag támogatott, gyakorlatilag ingyenes árak: rezsi, tömegközlekedés, oktatás, egészségügy, mozi, színház könyvkiadás, sportesemények, hangversenyek, stb.

A rendszer hívei azt mondják: szegénység ez, de nem nyomor, Afrika nagy részén sokkal rosszabb az életszínvonal. Csak az átlag kubai az USA-t nézi, ahol nagyjábóül két órányi munkabérnek felel meg a kubai havi átlagkereset.

a legnagyobb jelenlegi bankjegy, értéke kb. 3500 Ft