Az eset spanyolországi.
A spanyol névadási szabályok nagyon szigorúak. Az alapállás szerint mindenkinek van keresztneve (egy vagy több) és két családneve (ezek mindegyike állhat több tagból is). Mindenkinek az első családneve az apja első családneve, a második családneve pedig az anyja családneve. Változtatni nem lehet, házasságkor sem változik a spanyol nők neve. (A férj nevét persze fel lehet venni, de úgy, hogy a két meglévő családnév után harmadikként kerül a férj első családneve egy „de” szócska után. Ez nem szokás, sőt régebben is csak arisztokratáknál volt leginkább szokásban.) A névváltoztatás is nagyon nehézkes. Ez a szokás Latin-Amerikában is ugyanígy van.
Tehát egy példával: ha János Kovács és Andrea Szabó spanyol állampolgároknak pl. egy Bálint nevű gyermekük születik, akkor a gyermek neve Bálint Kovács Szabó.
Na most az ismerősök: spanyol férj, lengyel feleség. A férj első családneve Pérez, a feleség egyetlen családneve Pawlikowska. Eddig minden rendben, születik egy fiúgyermek, s ebből jön a gond. A gyerek neve Jorge lesz. A hatóság be is jegyzi a gyereket: Jorge Pérez Pawlikowska. Szülők szólnak, ez így nem lesz kóser, mert a Pawlikowska az női név, egy fiú nem lehet Pawlikowska, csak Pawlikowski. Hatóság elutasítja a kérést, arra hivatkozva, hogy a gyerek második családneve az anya családneve, az pedig Pawlikowska és nem Pawlikowski. Majd a gyerek ha 18 éves lesz, névváltoztatási kérelemmel élhet a király felé, ha nem tetszik neki. Szülők magyarázzák, hogy egyszerűen röhejes, ha egy fiúnak női neve van. Hatóság hajthatatlan. Szülők végül kénytelenek pert indítani a spanyol állam ellen. A perben a spanyol bíróság filológus szakértők meghallgatása után dönt pár hónap múlva: igaza van a szülőknek.
